Ti nem érzitek túl nagy felelősségnek amikor eldöntitek hogy szakítani akartok?

Erről nem lehet úgy dönteni, hogy később biztosan ne bánd meg. Én nagyon sokat agyaltam a szakítás előtt, és borzasztó érzés volt nekem is, hogy összetörtem valakinek a kis világát aki velem képzelte el a jövőjét :S

Ennek már fél éve, nagyon féltem attól is, hogy majd megbánom, de nem így történt szerencsére :)

én sajnos hírtelen felindulásból szakítottam volt párommal. Ennek már több mint 6 éve.

Aztán megismertem egy lányt, elkezdtünk járni, rózsaszín köd stb... a volt párom békülni/újrakezdeni akart, én meg lepattintottam...

Azóta nagyon bánom, mert ugyan még együtt vagyok jelenlegi párommal, de kilátástalan az egész, az egész életem romokban.... nem ecsetelném. Szerintem először is, ha nem szakítottam volna.... aztán meg... na mind1. Ez van.

Szóval ha bajok vannak, előbb próbáljátok meg megoldani, mert aztán később cseszheted

dehogy is nem....épp ezért én még nem dobtam ki soha senkit, legfeljebb közös megegyezés, de szakítást még soha nem kezdeményeztem....az a baj h szégyen/nem szégyen rohadtul megvisel a dolog és hónapokig nem vagyok magam utána...és ilyeneken agyalok folyton én is, mint te, még ha egy rossz kapcsolatban vagyok is, egyszerűen nem látom alternatívának a szakítást....és ez rohadtul megnehezíti a dolgom...:S

24/f