Mennyire áthidalható köztünk egy ilyen jellegű különbség?

A barátommal kicsivel több,mint egy hónapja vagyunk együtt.Előrebocsátom,egyikünk sem kamasz már.Alapvetően hasonlóak vagyunk.Mindkettőnk inkább csendesebb,befelé forduló,zárkózottabb típus,nehezen nyíltunk meg egymás előtt,de idővel sikerült valamennyire közel kerülnünk egymáshoz,feloldódtunk.Úgy érzem,mindketten szerelmesek vagyunk,én biztosan,rajta én úgy veszem észre.Csak az a baj,hogy egyértelműen sokkal érzelmesebb vagyok Nála,nagyon lelkis,nagyon érzékeny,amit egy bizonyos mértékig tudok csak palástolni,utána nálam is elszakad a cérna.Én nagyon kimutatom az érzéseimet a másik felé,ha úgy érzem,megszerettem,bármit megteszek érte,szerelmes tudok lenni,mint egy tini.Őt ez kissé mintha zavarná,mivel ő abszolút nem ilyen,ennek hangot is adott.Szerinte nem felnőtt dolog a felhők közt járni,hozzáteszem,ezt elég nyers stílusban jegyezte meg,így nem is esett jól.Mondjuk ő eleve ilyen,én meg úgy érzem magam,mint egy gyerek,aki szeleburdi,és vágyik nagyon a szeretetre.Kicsit mintha ő is ilyennek tartana,és nem azt mondom,hogy úgy érzem,sok neki,csak kissé mintha nem értené meg a dolgot.Mintha ebből a szempontból lenne köztünk egy mély szakadék,és én nagyon félek emiatt,mert úgy vélem ,könnyen én jöhetek ki rosszul a dologból a hatalmas szeretetemmel és ragaszkodásommal.Változni sajnos nem tudok,hiszen ilyen vagyok,ő meg saját bevallása szerint őszintén szeret,de hát olyan,amilyen.Nekem az ő nyers stílusa furcsa.Akaratlanul is sokszor megbánt ezzel.Nem tudom,mit lehet ezzel kezdeni,azt tudom,hogy nem szokásom a másikon lógni,kisajátítani,hisztizni,vagy ilyesmik,de szeretem kifejezni szavakban is a másik felé az érzéseimet,és ha szeretek,akkor ezer fokon égek.Gondolkodtam azon,hogy nem illünk össze,nincs értelme,stb.Nem akarok több konfliktust,fájdalmat,egy esetleges csalódást.Kinek mi a véleménye,tapasztalata?