Miért nem szeretik a nők, ha a férfi nagyon bújós, szereti kimutatni az érzéseit, virágot venni a nőnek és mosolyogva elmondani, hogy emnnyire szeret téged? Miért nem veszik férfi számba az ilyen embereket a nők?

miért kell mindig ÁLTALÁNOSÍTANI?

minden kérdezőnek. komolyan, csak egy olyan kérdést mutassatok, ahol nincs ez.

amúgy a pasim ilyen és imádom. de nem mindig ilyen és pont ezért imádom.

A nők a férfiakat szeretik, akik mellett nők lehetnek. Amit te leírsz azt persze romantikusnak gondolod, de a legtöbb nőnek az aranyközépút jön be inkább. Légy figyelmes, kedves, de ne te bújj, hagyd, hogy ő bújjon. Légy udvarias, engedd előre az ajtóban, de mondjuk legyen annyi tököd, hogy ha jön egy kutya, akkor nem sza*rod össze magad.

Virágot ne vegyél állandóan. Volt egy lányismerősöm, aki arról panaszkodott, hogy a barátja megismerkedésük óta, minden találkozáskor adott neki egy szál rózsát, ezzel elérte, hogy a lány megutálja a rózsát és a meglepetés is oda. Én azt javaslom akkor adj virágot, amikor nem számít rá (nem valentinra vagy születésnapra). Ritkán add, hogy értékelje. Ha ajándékozásról van szó, légy kreatív, csinálj te ajándékot, vagy lepd meg olyan ajándékkal, ami hasznos. A legnagyobb siker ha olyan ajándékot adsz, amit egyébként jó, ha egyszer említett, de sose gondolná, hogy te erre emlékeztél és meg is szerezted neki.

Lényeg az egyensúlyt találd meg. Színjátékra meg nincs szükség, mert hosszútávon nem lehet fenntartani és jobb, ha időben kiderül ki milyen.

Ha pedig azt gondolod, és megfogadod pár hozzászóló tanácsát, hogy úgy vagy jó ahogy vagy és majd lesz valaki, aki így szeret, ki kell ábrándítsalak. Hosszútávon egy nő se szereti ezt a stílust. Csak azok keresik az ilyen férfit, akik az előző kapcsolatukban el voltak nyomva, nem kaptak kedvességet, de amint megkapják ezt, szakítanak, és megint át a ló másik oldalára és egy agresszív állat mellett kötnek ki. :D

28F

Mert a "nagyon" az már túl nőies viselkedés. Nem férfias. Gyámoltalannak, tutyi-mutyinak tűnik tőle egy férfi. Egy férfi legyen gyengéd, de ne legyen gyenge.

Az sem jó, ha pokróc, de meg kell találni azt az arany középutat, ami még kielégítő egy nő számára.

Az én párom pont annyira bújós, és pont annyira romantikus, hogy ne kelljen felmosni alatta, mert annyira csöpögne.

Szóval csak ne vigye túlzásba az odafigyelést!

Uruviel ha nem lenne barátom, természetre nekem bejönnél. Bár én nem vagyok romantikus. Csak úgy, összességében, máshol is olvasgattam a hozzászólásaidat.

Nagyon is bevállalós vagy, az én barátom is hasonló és imádom, értékelem. :)

"Légy figyelmes, kedves, de ne te bújj, hagyd, hogy ő bújjon."

Néha végletekben gondolkoztok. Nekem pl. a "TÚL" érzelgős férfi azért nem jön be, mert magam sem vagyok érzelgős. Ha ő nem bújik, nekem eszembe sem jut. Az jó, ha néha bújik. Az nem jó, ha állandóan akar, nyafog, panaszkodik, folyton kérdezgeti, nyaggat, hogy szeretem-e. Az már sok. De ez nem jelenti, hogy én a "b.nkókat" csípném, mert ők sem járnak jobban (elég határozott természet vagyok).

És önálló: gyámolítani nem kell, irányítani nem lehet. :)

"Mert a "nagyon" az már túl nőies viselkedés. Nem férfias. Gyámoltalannak, tutyi-mutyinak tűnik tőle egy férfi. Egy férfi legyen gyengéd, de ne legyen gyenge.

Az sem jó, ha pokróc, de meg kell találni azt az arany középutat, ami még kielégítő egy nő számára.

Az én párom pont annyira bújós, és pont annyira romantikus, hogy ne kelljen felmosni alatta, mert annyira csöpögne.

Szóval csak ne vigye túlzásba az odafigyelést!"

Basszus, mert a nő talán gyenge? Mármint lelkileg. Bár én magam testileg sem vagyok.

A nők lelkileg jóval többet kibírnak, néha még akkor is tartják magukat, amikor a férfi már képtelen.

A nő nem tűnik tutyi-mutyinak ha folyton nyafog? Milyen anya lesz az olyanból? Néha bele sem merek gondolni, látva egy-két csajt, akik egyedül szinte életképtelenek: mi lesz majd, ha gyerekük születik? Mit lát a gyerek? Meg tudná egy ilyen anya védeni a gyerekét, vagy csak arra jó, hogy kihordja? Mi lesz, ha a gyerek elesik, vérzik a seb (és ő rosszul lesz a vértől)? Ha beteg lesz, lázas, dönteni kell, cselekedni? Egyszerűen, néha eszem megáll, amikor hallom, hogy egyes nők nem merik megfogni az újszülött csecsemőt, hanem az apuka fürdeti. Vagy "apucinak" szólnak, ha a gyereket sérülés éri, mert ők kiájulnának.

És ha a családban valaki, idős szülő, nagyszülő beteg lesz, haldoklik és a női családtagnak kellene tartania magát mellette?

Ne értsétek félre, részemről nem szorítanám a nőket ebbe a klasszikus női szerepbe, sőt! De tény, hogy ebben kétségtelenül jobbak voltak mindig is. Továbbmenve: aki ezektől falnak megy, az karrier építéssel, stb. meg se próbálkozzon, mert sírva rohan haza, amikor a főnök először helyre teszi.

15: Lehet, hogy bennem van a hiba (tényleg gyakorlatias vagyok inkább, nem romantikus). Szép gesztus a virág, de személy szerint sosem tudtam különösebben értékelni. :)

Akkor már tényleg egy kedves gesztus, ami jólesik, "haszna" van (nem anyagilag, stb), egy ölelés, kedves mosoly. :) A virág nekem túl jelképes valahogy...

17-es! Nem azt írtam, hogy szerintem a nők gyengék. Te félreértettél engem. Azt írtam, hogy egy férfi gyengéd legyen, de ne gyenge!

Márpedig a kérdésben szereplő leírás szerintem nem férfias viselkedés. A finomság, a kecsesség, a bújós szeretgetés szerintem jobban illik egy nőre, mint egy férfira.

Továbbá nem értek egyet azzal, hogy egy nő is legyen "erős", meg blabla. A nőké legyen a női szerep, a férfiaké a férfi szerep. Ez így kerek.

Ahogy egy férfiban is taszít a tutyi-mutyiság, úgy egy nőben is a túlzott magabiztosság. És itt most nem arról van szó, hogy ájuljon el a vér láttán. De egy nő legyen nőies, egy férfi pedig férfias.

"De egy nő legyen nőies, egy férfi pedig férfias."

Hát ez nekem így önmagában elég semmitmondó.

Márpedig én magabiztos vagyok. A legkisebb porcikám sem vágyik sem bizonytalanságra, sem gyengeségre, ez van. :)

Mindez nem jelenti, hogy a nemek egyformák, sőt, lehetnek másképp, másban erősek.

De, hogy a nőiesség = gyengeség

A férfiasság meg = erő

Na, én ettől irtózom, de kinek hogy. :)