Szóval most utál?

A legjobb barátom szerelmes lett belém, elutasítottam, mert nem voltam belé szerelmes, és nem is tudtam volna elképzelni, hogy járjunk. Ezen alapból berágott, gondolom sértette az egóját/önbizalmát. Azóta olyanok vagyunk mint két idegen, nem beszélünk semmit, nem sűrűn nézünk rá egymásra, elkezdett "csajozni", ugyanakkor zavarba jön, ha nézem miközben előadást tart szakkörön, és feltűnési viszketegsége van.(ez eddig is megvolt.) Tetszek egy fiúnak, azzal egyből elkezdett beszélgetni. Ti ilyenkor megutáljátok a személyt aki elutasít titeket, vagy bánt ezért viselkedtek így/hasonlóan vele?