Ha egy fiúval elkezd komolyabbra fordulni a dolog, mindig azon agyalok egy-egy találkozó előtt, hogy miről fogunk beszélni, mit fogunk mondani egymásnak. Épp ezért gyakran beszélni se merek, mert rágörcsölök az egészre. Mit tegyek ellene?

aha jó, ennyi pánikbeteg vagy.

Nah jó nem vagy. Egyébként amit a második mondott az igaz, ez a hülye megfelelési kényszer vagy minek hívjam, hogy jaaj mit dumálok, ez nem csak nálad van aláírhatom. És igen, ha eleve úgy mennél oda hogy nem ez járna a fejedben máris jobb lenne.

Egyébként durva is lenne, ha más emberek nem beszélnének semmit, és mindig neked kéne mindent csinálnod. Szóval próbálj lenyugodni valahogy, igazából minél többet próbálsz lazább lenni szerintem annál jobban belejössz majd.

Ez így lehet, hogy elképzelhetetlennek hangzik, de képzeld azt, mintha csak egy haverral találkoznál. Ott is gondolom tudsz bármiről beszélgetni, ami épp jön, most is tegyél így, és akkor nem lesz semmi gáz.

De egyébként meg úgyis jön majd magától a beszélgetés, ha igazán egy hullámhosszon vagytok, nem kell ezen parázni.