Ha nem kívánom, ott már nagy a baj, igaz?

5 hónapja vagyunk együtt. Az elején tök jó volt minden, meg még mielőtt összejöttünk volna akkor is. Egy hónapra rá kezdtek jönni a problémák. Nem veszekedések, hanem neki sok a gondja... De tényleg minden baja van. Suli, munkahely, család, pénz, haverok, költözés...minden. És nekem ez sok. Mindig azt látom, hogy tiszta depressziós, mikor átjön, az a "semmiheznincskedvem" fej. Sokszor nem is mondja el mi van, és csak azt látom, h kivan mint állat. Nem beszél az érzéseiről. A jó dolgokról sem, meg a rosszakról sem. Néha azt sem látom rajta h szeret (nem kell az h minden percben elmondja mennyire imád, csak azért jól esne ha éreztetné...). Nem mutat be a szüleinek, pedig én annyira kíváncsi vagyok rájuk! Az apja elmondása szerint egy vadbarom azért nem akarja... Így mindig nálunk vagyunk és el sem tudom mondani mennyire unom. Tudom szabadidős programok... Jaja..csak nincs pénze és azt mondja így nem szeret eljárkálni. (Nem kell, hogy költsön rám...azt nem is engedném, csak néha jó lenne kimozdulni). A haverjaival sem jövök, ki, mert hogy is mondjam nem az én társaságom, nem tudom elfogadni amit csinálnak és ahogy csinálják. Tehát ez a része sem működik. Szóval így elegem van. Meg soha nem az van amit megbeszélünk, mindig kitalál valamit öt perccel indulás előtt. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha nem állandó jelleggel játszaná el. Gondoltam már rá, hogy jobb lenne külön, de azért én szeretem. Még. Legalábbis azt hiszem. Tudom h volt mikor jó volt vele, és reménykedem h visszatér a régi Ő, akit megismertem. Csak egyre kevesebb reményt fűzök ehhez a kapcsolathoz.

Most pedig eljutottam odáig, hogy nem akarok vele lefeküdni. Egyszerűen nem kívánom. És érdekes mert mióta ilyen sz*r az egész és tele van a tököm, orgazmusom sincs. Ilyen bajom még soha nem volt, h nem tudtam eljutni a csúcsra. Most meg ez is. Ennek a kapcsolatnak már nincs túl sok értelme ugye? Tulajdonképpen semmi nem kerek.

Így visszaolvasva amit leírtam:D Hát érdekes. Szeret én azt tudom, mondta is mikor beszélgettünk h a gondjai miatt nem tud úgy rám koncentárlni ahogy akar. És h több van benne (érzések) mint gondolom, meg mint amennyit mutat.

Várjak még, hátha megoldódnak körülötte a dolgok? Az a baj, h régóta várok. És semmi változás. Talán minimális. Helyre lehet hozni valahogy? Az a baj, h tudom nélküle sem lenne jobb. Viszont szórakozni sem akarok vele.

Honey