Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mély érzelmeken alapuló komoly párkapcsolat rám találhat, az akivel igazán összeillünk? (Hosszan kifejtem mit értek ez alatt)
Köszönöm mindenkinek aki elolvassa kérdésem. DE LEGALÁBB Lehetőleg legalább az ELSŐ KÉT BEKEZDÉST OLVASSÁTOK EL LÉGYSZI’. :)
Szóval én egy 17 éves lány vagyok (amire nem vagyok büszke, lassan úgy érzem szégyellnem kéne koromat :S), aki...
Én egész más jellegű kapcsolatra vágyom, mint a korombeliek.
Én nagyon szeretnék egy komoly párkapcsolatot. Olyan férfira vágyom aki lelki és szellemi társam is lenne egy személyben, és persze az igaz szerelmem. :) Örülnék bármilyen tanácsnak, vagy véleménynek, mert szerintem vannak sajnos nehezítő tényezők, ami miatt ez nem jöhet össze olyan egyszerűen. Felsorolom a legfontosabbakat:
-Túl nagyok az elvárásaim és idealista vagyok. Nekem a lélek és a személyiség a legfontosabb, de azon belül olyan elvárásaim vannak amiknek igen nehéz megfelelni. Nagyon fontos, hogy a párommal megértsük egymást, ez szerintem akkor lehetséges, ha hasonló a gondolkodásmódunk. Szerintem alapvető, hogy őszinték és becsületesek legyünk egymással, hogy a problémákat egymással megértésben tudjuk megoldani. Szeretném, hogy a leendő párom legyen sokoldalú, nyitott a világra, érdekelje sok minden. Pl. jó lenne, ha kissé művészlélek lenne, vonzanák a művészetek, elvontabb témákról is lehessen vele beszélgetni. De ezek mellett jó társaság legyen, akivel bármiről lehet beszélgetni, hülyülni és szórakozni is, akivel jól érzem magam. :) Legyen figyelmes, türelmes, érzelmes, odaadó… és még sorolhatnám :S
- Az sem előnyös, hogy én nagyon zárkózott vagyok és nehezen nyílok meg. :/ Nagyon érdekel engem az emberek a lelki- és érzelmi világa, de én csak nehezen tudom mással megosztani. :/ De szerintem, ha találnék egy olyan fiút, aki szívből szeretni tudna engem és én is őt, akkor mindent megtennék érte és az életem része lenne minden téren. :)
- Sajnos elég kevés az önbizalmam, csöndes és visszahúzódó vagyok. Szerintem ez az amiben ki kéne egészítsük egymást. Szóval a páromnak nagyon magabiztosnak, határozottnak és lehetőleg társasági embernek kéne lennie. Lehetőleg engem is fel tudjon oldani.
- Én nem akarom hogy így legyen, de úgy vettem észre nekem a külső is jobban számít, mint kellene. Van egy típus, aki nagyon vonz. Gondolom erről le kéne szoknom :/
- Szerintem, hogy csak 17 éves vagyok nagyon lecsökkenti az esélyemet egy ilyen számomra ideális kapcsolatra. Úgy veszem észre elég éretlen a korosztályom az ilyesmihez és én úgy gondoltam 20 év fölött tudnék párt találni. 30 fölött nem szeretnék, mert akkor már nagy lenne a korkülönbség, szóval elsősorban szerintem 21-29 éves korosztály lenne az, akik között rátalálhatnék a társamra. :) De egy 20on éves srác, aki hasonlóan komoly kapcsolatot szeretne, olyasmi szerzet mint én, gondolom nem az én korosztályomban keresgél. :/ Ezt meg is értem, igazság szerint én sem néznék egy 17 éves lányt a helyében.
Ez csak néhány jellemző volt, nem akarom túlfilozófálni sem, tudnék még írni sokat az elképzeléseimről, de a lényeg szerinte érthető. Én egy ilyen emberrel tudnám elképzelni az életemet. Aki figyelmes és türelmes, aki mellett értékes embernek érzem magam, felnézek rá, tiszteljük egymást és mindennél jobban szeretjük. Hasonlóan gondolkodunk, megértjük egymást. STB.
Természetesen a testi kapcsolat is fontos a párkapcsolatban, de most ezt szándékosan nem szeretném kifejteni. Legyen gyengéd, érzelmes és romantikus testileg és lelkileg is. :)
Mindennél jobban szeretném, hogy ilyen társam legyen. :) Nagyon remélem, hogy van ilyen ember, kell lennie valakinek akinek én vagyok a legcsodálatosabb és nekem pedig ő. :)
Határozott elképzeléseim vannak a párkapcsolatról és szerintem képes lennék rá, hogy igazán mély érzelmeken alapuló kötődés kialakítsak avval aki mindennél fontosabb tudna lenni nekem. Törődnénk egymással, szóval én „csak” annyit szeretnék, hogy boldogok legyünk egymással. :)
Mit gondoltok, ez számomra lehetséges lenne, a leírtak alapján? Remélem van aki megérti és hasznos tanácsot tud adni, vagy egy kicsit is építő hozzászólást :)
Nem vagy büszke a korodra?
Igaz ami igaz, ha legalább 23-lennél, akkor szerintem beszélhetnénk egy kapcsolatról.
De ez nem azt jelenti, hogy degradálni kell a korodat és a kotrásaidat.
Szerintem az igényeiddel nincs gond, csak rossz helyen keresed a leendő partneredet.
Vagy is nem a megfelelő közegben.
Én azt tanácsolom, hogy ne az idősebb korosztályt célozd meg.
Nos a leírásod alapján megvannak a koraérett gondolkodásmód jelei, én mégis arra buzdítalak, hogy a stílusodnak és érdeklődési körödben megfelelő környezetben próbálj ismerkedni a kotrásaiddal.
Persze ez könnyűnek hangzik de azt az ideált amit keresel (leírtál), csak sok ismerkedés és az idő alatt kialakult emberismeret révén tudod megtalálni.
1. :) Örülök, hogy van aki ilyennek tartja magát.
Biztosan kevesen vagyunk, nehezen találunk egymásra. Te hány éves vagy?
2. Valóban nem vagyok könnyű eset. Én csak szeretnék úgy szeretni, azt nem tudom hogy menne-e. :)
Köszönöm a bíztatást! :)
3. Köszönöm, én is kívánom neked, hogy legyen szerencséd hozzá :)
4. Sok szerencsét neked is! :)
5. Miért tartod ennyire fontosnak a kort?
Számomra nem ez a döntő, csak szerintem akit én keresek azt nem 17-19 éves korosztályban találhatnám meg. A szerelem kortalan, csak logikus megfontoltságból nem jó a nagy korkülönbség véleményem szerint. :)
"Persze ez könnyűnek hangzik de azt az ideált amit keresel (leírtál), csak sok ismerkedés és az idő alatt kialakult emberismeret révén tudod megtalálni"
Igen, szerintem is, csak nekem nem könnyű ez, mert nehezen ismerkedős típus vagyok. :/ A zárkózottságom, önbizalomhiány stb. miatt. De persze igyekszem megváltozni, és tudatosan fejlődtem is már sokat ezen a téren.:)
Kedves 17 éves (legyél rá büszke!!!) Lány,
aggodalomra semmi ok. Én nagyon hasonlóan gondolkoztam, mint te. Próbáltam másmilyen lenni, társaságibb, élénkebb, lett is pasim, olyan is volt... Aztán belépett az a férfi, aki először volt szellemileg kihívás. Akivel olyan "szócsatáink" voltak, hogy még! (Nem veszekedés, vagy rossz értelemben vett vita, hanem pergő, izgalmas, mély beszélgetések.)
Egyre többet mutattunk meg egymásnak a saját világunkból, és lassan mindent elsöprő testi-lelki-szellemi szerelem lett belőle.
Szeretőm, jóbarátom, bátyám, lelki társam lett. Lassan 3 éve ismerem, és 2 éve vagyunk együtt (igen, elég soká húztuk a dolgot...). Soha még hangos szó nem volt köztünk, összezördülés sem. Minden nap ünnep, amikor együtt vagyunk, és minden problémánkat meg tudjuk beszélni. Közben rettenetesen sokat nevetünk együtt, és ugyanazokon a filmeken hatódunk meg.
Mély szeretet, bizalom, hűség köt össze minket, így bármikor és bárhova el tudjuk engedni a másikat.
Mellette megnyíltam - mostmár tényleg, és nem csak erőltetve, hogy elfogadjanak. Befogadtak a barátai, én is újraegyesítettem a régi főiskolai csapatot (3-an lányok :).
Szóval semmiképp ne add fel! Lehet, hogy Neked tovább tart majd a pártalálás, és nem fogsz 21 évesen jegygyűrűvel villogni. Talán te is akkor találod meg a nagy Ő-t, amikor a barátaid egy része már válik. Nekem 25 évesen jött el a "herceg". Semmi ló meg páncélzat, nem is kigyúrt szépfiú, de sportos, jóképű, vonzó ember és talpig férfi!
Hajrá!
Azért írtam az azonos korosztályt, mert magamból kiindulva már 16-évessen ilyen gondolkodással bírtam.
elég sokmindeni nem tudott érdekelni, mint ahogy az sem hogy a középpontban legyek.
Az eszem meg volt hozzá csak gyerekesnek tartottam az egész hierarchikus rendszert az iskolában.
Fiatalon eljártam bulizni szórakozóhelyekre és nem a szex volt a fő mozgatórugó.
Hanem, hogy egy komoly gondolkodású lányt megismerjek, akivel bármiről el lehet beszélgetni, és hozzá tud szólni a komolyabb dolgokhoz.
(így utólag tudom, rossz helyen kerestem az "értelmiséget")
Mivel én a rajz és festészettel foglalkoztam, ezért sokáig mozogtam olyan emberek társaságában akik rendeztek könyvbemutatókat/kiállításokat.
De mivel engem elég sok minden érdekel és kevés az erre fordítható szabadidő, ezért idővel váltottam új és újabb érdekes hobbik felé.
A lényeg hogy igen is vannak a korosztályodban ilyen fiúk.
És szintén magamból kiindulva én sem reklámoztam anno az iskolában ezeket a tulajdonságokat, mindig csak annyit amennyit kellet.
Inkább a többiekre bíztam magam és beálltam a sorba, mintha én is csak a holnapnak élnék.
hmmm... vicces, hogy mindig a "Tartuffe" jut az eszembe ezzel kapcsolatban. :)
27/F
Néhány dologban hasonlítunk, én is visszahúzódóbb álmodozóbb lány voltam ilyen idős koromban. De a párkapcsolatról való elképzeléseid egybevágnak azzal, amit én gondolok, hogy számomra mi a párkapcsolat.
Nekem annyiban volt szerencsém, hogy én ilyen idős koromban már két éve együtt voltam azzal akivel így összeillettünk, amire te most vágysz. Viszont abban különbözünk, hogy bennem nem voltak elvárások, ennyire határozott elképzelések, hogy mit is akarok. Akkor, amikor nem is számítottam rá, ott volt. Az már más sztori, hogy 5 és fél év után szakítottunk.
Szóval csak annyit tudok mondani, hogy nekem az az érzésem, hogy nagyon határozottan elképzeltél egy típust, és lehet pont ezzel zársz el magadtól olyasvalakit, akivel megélhetnéd a szerelmet. Szóval, ha valakinél érzed a szikrát, nehogy elutasítsd, csak mert nem társasági, nagyhangú ember( megjegyzem az ilyenek gyakran felületesek) vagy épp nem szereti a művészeteket stb.
Ne feledd, hogy nem önmagadat keresed férfiban, mert olyan nincs, hogy pont ugyanolyan, mint Te. És épp ettől izgalmas a kapcsolat, a különbözőségektől, hogy tud neked újat mutatni, neked is mutathat új dolgokat,új nézőpontokat és meg tudod élni milyen az, ha egymáshoz csiszolódtok. És igen, az emberismeret fontos!
Most hirtelen ennyi jutott eszembe, elég összeszedetlen lett, de ha szeretnél beszélgetni ilyesmiről priviben megtalálsz:)
22/L
7.
Nagyon jó ilyet olvasni. :) Őszintén, elérzékenyültem rajta...
Köszönöm, hogy megosztottad velem :)
8. Steel Painter
Értem, hogy korosztályomban is kereshetnék. De úgy érzem túl nagyok az elvárásaim ahhoz, hogy a kor miatt is válogatós legyek. De szerintem idősebbek között mégis több esély van értelmes, hozzám való srácra találni. :) A fiatalabbakkal ha értelmesebbek is, sokszor pl. az a gond, hogy még nagyon bizonytalanok, a személyiségük még nem érett meg igazán, nem elég határozottak meg ilyesmi. Engem sok téma foglalkoztat, amihez a legtöbb esetben hozzá sem tudnak szólni. Persze biztos van kivétel, kitudja, kis esélyt látok rá, végülis nem zárom ki a lehetőségét annak sem, hogy ebben a korosztályban találok párt. :) mint annak sem, hogy mondjuk 32 éves lenne. De nem szándékom ilyen szélsőségekbe menni.
Úgy gondolom, ha minden stimmel, nem fog számítani annyira a kor, nem értem miért lenne kizáró tényező. Jó, persze 20-25 év körkülönbség már sok, de max. 12 szerintem belefér még.
Főleg, mivel zárkózott vagyok és nehezen nyílok meg mások előtt, így legtöbbször én is csak hasonulok a mindennapokban. Aztán a hozzám hasonlóak mellett igyekszem önmagamat megmutatni. :)
"hmmm... vicces, hogy mindig a "Tartuffe" jut az eszembe ezzel kapcsolatban. :) "
A sztorit végiggondolva arra jutottam nem biztos, hogy magától értetődőnek kéne lennie, hogy miért. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!