Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
18 a lány 31 a fiú. Nagyon sok a korkülönbség ugye?
Egy ideje már szemezgetünk, beszéltünk is pár szót. A vonzalom nyilvánvaló, mind kettőnk részéről, csak félek a korkülönbségtől. Nem rég volt egy kapcsolatom majdnem egy évig tartott a fiú 28 éves volt. Nem a korkülönbség miatt nem működött, mert agyilag kb. egy szinten voltunk, sőt én még érettebbnek mondhatom magam :-) Vagyis nem ezzel volt a gond. Szerintetek? Nagyon reménytelennek látom a dolgot. Szerintem ő is ez miatt nem mer lépni. Mert tényleg már nem sok kell hogy beleessek teljesen és ő is így van vele, ahogy látom. :-)
Köszönöm előre is!
18L
Miért néznének undorral rájuk? Sok lány ennyi idősen fejlettebb mint a korabeli fiúk!
Nem az mondanám hogy sok lenne a korkülönbség, hanem plul a pasi nem tudom mennyire venné ezt a kapcsolatot komolyan, mikor tervez gyereket stb...érted...de ha 2 ember nagyon jól kijön egymással meg szereti egymást akkor nem számit...de ezek ütköző dolgok lehetnek..hogy neki van egy kialakult élete, rád még várnak a sulis dolgok..de mondom szeritnem ez nem számit, de sokszor ezek a problémák..
31 éves az nem sok..
én 32 évessel voltam , de éretlen volt érzelmi téren nagyon, és megbízhatatlan is volt roppant módon sajnos:=így én húztam a rövidebbet...és ezekre a dolgokra fogta...h nekem nincsen egzisztenciám még..na de hagyju is!
Minden jót
:)
24 l
Soha nem jöttem ki a tizenéves vagy a 23 év alatti pasikkal. Lehet, hogy velem van a baj nem tudom. Pontosan ezért írtam le, hogy legutóbbi kapcsolatomban sem jöttem ki úgy a párommal, ahogyan kellett volna. Ez pedig nem az én hibám volt, ahogy előttem is írták éretlen volt érzelmileg. A mostani 18-23 éves korosztály túl éretlen számomra. Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de ezt én így érzem, így gondolom. Persze biztosan vannak kivételek, csak eddig még egyel sem találkoztam..
# 5/6:
Igen, ugyanezeken a dolgokon gondolkodom és inkább most gondolkodok, mint miután teljesen egymásba esünk. Persze tudom, hogy a szüleim sem repdesnének az örömtől. Ezt is számításba vettem, mindent. De mégis úgy érzem, hogy ez ami köztünk van erősebb azoknál a problémáknál, nehézségeknél amik "előttünk állnak", amiket le kell küzdenünk. Fogalmam sincs mit tegyek.
Köszönöm a válaszokat. :-)
Hát figyelj én tanácsot nem adhatok neked, csak leírok ide pár sort. Én 22(F) vagyok, a párom 32. Az elején mi is kételkedtünk a dologban, meg sokat rágódtunk azon, hogy mik lesznek a reakciók, meg hogy fogunk kijönni egymással, de idővel bebizonyosodott, hogy ami köztünk van az erősebb ezeknél a dolgoknál. Így visszagondolva csak mosolygok magunkon, hogy miért is kellett ezektől félni. Több mint másfél éve vagyunk együtt és nyáron tervezzük az összeköltözést.
22F
Gratulálok! :)
Nem tudom mi lesz, hagyom, hogy ő döntsön.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!