A barátomnak kettős személyisége van. Egyik amikor velem, van, vagy olyanokkal akiket már régóta ismer, és a másik amikor a barátainkkal vagyunk. Mit tegyek hogy ne legyen ilyen? Beszéltem már vele erről, de nem nagyon hatotta meg a dolog. Ötlet?

Szóval. A barátommal 1éve járunk, én 16, ő 18 éves. Észrevettem, hogy amikor barátainkkal vagyunk, akkor mindig ő akar lenni a középpontban, és ezt rendszerint úgy oldja meg, hogy a nap/este bohócává teszi magát. Sokszor fárasztó már, és ezt látom a többieken hogy nekik is az. Sajnos észrevettem, hogy a baráti társsaságunk körében ez nem mindenkinek jön be, aki még nem ismeri annyira, hisz azt hiszi, hogy teljesen bolond, fogyatékos, elmebajos. Azt hiszik ő mindig ilyen. De nem! Igazából egy olyan ember akivel ellehet beszélgetni mindenről, komolyan is, ha arról van szó. érzelmes, és szeret engem. Csak nem tudom, hogy miért teljesen más énét mutatja ha idegen környezetbe van.. Miért lehet ez?