Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szánalmas vagyok, ugye?
pár napja szakítottam a barátommal és azóta reménytelennek látok mindent.nem tudok enni, tanulni, ülök és bámulom a telefont,hogy hátha keresni fog..
órákat tudok egy helyben ülni és csak nézni a semmibe.
bármikor elbőgöm magamat, a tömött busz kellős közepén is akár vagy a suliban..aztán mentegetőzhetek,hogy csak allergia.
mit csináljak? nincs élni kedvem, rohadtul hiányzik.
Ugye.
Mivel nagyon szereted, így nyomos oka lehetett a szakításnak... Ergo ne bánkódj egy ilyen ember után.
Ez is olyan dolog, amit az idő majd megold. Ergo sok mindent nem tudsz tenni ellene. Tehát tekintsd úgy, mintha már meg lenne oldva.
Az alkohol, a munkamánia sokat enyhít a fájdalmon.
Nem vagy szánalmas, én is így voltam, amikor elvesztettem a lányt, akit mindennél jobban szerettem.
Most már sikerült túllépnem úgymond rajta, de kb. 2-3 hétig én is hozzád hasonló mód magam alatt voltam.
Off: A síró lányok láttán meg mindig az az érzés fog el, hogy törődnőm kell a lánnyal és megvígasztalnom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!