Miért van az hogy a csajok (általába) elitélik azokat a srácokat akik éjszakai, illegális, utcai (auto) versenyeken vesznek részt?

egyébként meg ennyi erővel a tűzoltókat se kéne h szeressék a csajok, mert azis veszélyes, és a csajok biztonságra vágynak, bla bla...az én párom is kijárt régebben és indult is és én ígyis biztonságban éreztem magamat mellette, nemettől függött az h mennyire tud biztonságot nyújtani. kb semmi köze hozzá, legalábbis részemről.

amúgymeg kicsi az esélye h egy ilyen gyorsulási versenyen bárki meghalljon, egy hosszú egyenes úton negyed mérföldet megtenni nemolyan életveszélyes. nemígykell ezt felfogni, h őristen, milyen hülyék ezek h ilyeneket csinálnak. ez nem drog. vagy vmi húdesúlyos bűntény. és amúgy börtönben se zárnak érte. ezt vmelyik kommentezőnek írom, aki aztzírta h ő nemakar attól rettegni h mikor csukják börtönbe. nem boltot megy lopni, vagy kinyírni vkit, azért nefogjátok már fel ennyire drasztikusan ezt az egészet. ezért nemfognak börtönbe csukni. elküldenek a helyszínről, közbe igazoltathatnak, kocsit megnézhetik, ésha vmi nemteccik nekik, megbüntethetnek.

amíg nemvoltatok ilyen versenyen addig megértem amúgy h nehéz róla nyilatkozni, és összevissza beszéltek, h kitudja mikor csukják le, stbstb,.

előző voltam (24L)

igazad van, kihagytam a hajógyáris mondatod.

eztis ismerem, bár nem sokszor voltam. voltam vendégszereplő, kicsit ijesztő volt, de hatalmas élmény...tény h itt nagyobb a kockázata a baleseteknek, de nemtom biztos énvagyok a hülye, de engem éppenhogy ez vonz egy pasiban, ha vmi nem szokványos és merész dolgot csinál. úgyhogy én továbbra sem ítélem el

Az én tapasztalataim szerint azért, mert veszélyes. Legalábbis az eddigi barátnőim ezt mondták. Azt is mondták, hogy ők nem akarnak olyan kapcsolatban élni, ahol mindig azon kell izgulniuk, hogy mikor kapnak telefont arról, hogy elpatkoltam. Így eddig hosszabb kapcsolatom nem is volt. Pedig nem olyan könnyű abbahagyni az ilyet. Én például kissrác korom óta versenyzek. Akkoriban gokartoztam, majd későbbiekben jött a rali, belekóstoltam a driftbe is. És időnként gyorsulási versenyekre is kijártam/járok. Illegálisra és legálisra egyaránt. Faterom barátja vett a szárnyai alá már a kezdetekben, aki a '70-'80-as években hivatásos versenyző volt, így még csak azt sem mondhatják, hogy teljesen tájékozatlan vagyok ilyen téren. De mégis aggódtak, kérték, hogy hagyjam abba, de nem ment. Így végül mindig "lapátra kerültem".:( Pedig a családomban is mindenkinek a munkája a vezetéshez kötődik. Fater kamionos, a tesója taxis, anyukám autósoktató, apai nagyapám buszos volt, anyai nagyapám pedig a második világháborúban betegszállítóként szolgált a fronton. Én szintén autósoktató vagyok. Néha felteszem a kérdést magamnak, hogy megéri-e az autóversenyzés illetve az illegális versenyek, hogy cserébe nincsen barátnőm. Erre hosszas tűnődés után mindig az jön válaszul, hogy nem. De közben mégis megéri... Szeretem csinálni, ez az életem. Gyerekkorom óta ez vett engem körül, és így nem könnyű elszakadni tőle... De úgy vagyok vele, hogy egyszer hátha lesz valaki, aki ezt el tudja fogadni, és nem dob ki ezért.

24/F