Csajok, volt már féltékeny a pasid, férjed? Ha igen, miben nyilvánult meg, hogy az?

Előző: felhívogatott, amikor az évfolyamtársamnál tévéztünk, vagy együtt tanultunk, és kiabált, hogy "Te nem ismered a férfiakat, milyenek"...Mondtam neki, hogy hát ja belőled kiindulva tényleg nem. Utána szakítás. Aki ennyire nem bízik meg a másikban, azzal nem érdemes hosszó távra tervezni.

Mármint "előző párom".

Biztosan van benne féltékenység, csak ezzel akarja bizonytínai, hogy megbízik benned.

Ez nem igaz, van olyan pasi, aki szerint egyáltalán nincs jelentősége, hogy fizikailag mi történik valaki mással. Nem is ritka.

Az enyém féltékeny, de nem vészesen. Inkább csak elvicceli, hogy ha egy iskolatársammal beszélek pár szót, és erről ő tudomást szerez, mondogatja, hogy "majd leüti, addig beszélget velem". Meg ilyen kis apróságok, amikből látom meg érzem, hogy féltékeny, de ennyi belefér, legalább tudom, hogy félt, meg szeret. Amúgy soha nem tenné meg, hogy ennyiért belemenjen verekedésbe, vagy akár vitába is velem vagy a másik illetővel. Ha már fizikailag is történne valami, rámnyomulna szórakozóhelyen valaki, megfogná a fenekem, vagy bármi, na azt az illetőt előre sajnálnám mert nagyon csúnyán kikapna. De ilyen hálistennek még nem történt.

Apró megjegyzésekből veszem észre, inkább elvicceli a dolgot, nehogy már rájöjjek, hogy ő is tud féltékeny lenni. De sosem adtam rá okot neki, hogy az legyen. Én már féltékenyebb típus vagyok, de megbízunk egymásban, enélkül szörnyűek lennének a mindennapok, mert a kísértés mindig jelen van.

soha. és én sem rá. még akkor sem, mikor a szemem láttára kezdett ki vele egy csajszi... jót nevettünk rajta. semmiféle alap féltékenység nem kell egy kapcsolatba... a féltékenység mindig a birtoklásvágyból fakad, meghintve egy kis bizalomhiánnyal...mind önmagunkkal,mind a másikkal szemben...tehát nincs olyan féltékenység, ami egészséges lenne... :)