Valaki már volt ilyen helyzetben? (a többi lent)

Velem hasonló van, de nem érzem fojtónak a dolgot. Mi csak jól elvagyunk de mikor együtt vagyunk (hát az elég sok mert együtt lakunk) akkor úgy érzem hogy kéne egy kis magány és 'szabadság' (nem pasizni akarok csak magamra időt fordítani, mint épp most is szépségnapot tartottam, ilyen-olyan arckrém radír tisztítós cuccok, szóval haja meg köröm meg ilyesmi - elvoltam)

De a párom ma jön haza (mert haza mert az anyjáékhoz mert csak ritkán látja őket kb havonta és ez már a 3. napja hogy egyedül vagyok... 9-re ér haza és mindjárt megőrülök már nem bírok várni....

Szóval normális az amit te érzel, csak tudat alatt vagy (vagy akár tudod is) hogy nincs magadra elég idő és a barátokra. Nem tudom hány éves vagy meg a barátod.. de nem kell folyton együtt lenni bőven ráértek még azzal, most még fiatalok vagytok élvezzétek ki.

(Én 2 éve vagyok a barátommal és 1 éve élünk együtt)

21/L

Jah és ez miatt ha ezen az érzésen kívül minden ok akkor ne szakíts, mert ezt lehet azzal orvosolni hogy kicsit több időt fordítotok magatokra. és akkor már nincs is semmi gond.. :D

előző voltam.