Lányok ti feleségül mennétek egy egyiptomi arab sráchoz?

Én nem tudnék ennyire más kultúrájú és vallású emberhez hozzámenni.

23N

Az egyik legjobb barátnőm kétszer is megtette, mindkétszer vitték a pénzét, megcsalták, kihasználták és padlóra küldték testileg és lelkileg egyformán.

Nem zárom ki a lehetőséget, hogy másoknál jobban megy, de engem eléggé elrettent az ő példája.

Én biztos, hogy csak hasonló kultúrkörből választanék pasit, mert még akkor is óriási különbségek lehetnek neveltetésben, világnézetben stb.

Nem tudom, mennyire számíthat, nekem török barátom volt, ugye ők nem arabok...

Ami fontos, hogy mindig figyelj arra, mennyire vallásos, ha muszlim, melyik irányzatot képviseli, síita vagy szunnita. Az én barátom nem volt vallásos, így ilyen ütközésekben nem volt részem, bár én alapvetően elég otthonosan mozgok az iszlám világban, viszonylag sok szokást ismerek, stb. Egy muszlim férfi feleségül vehet keresztény/ortodox/egyéb vallású nőt, anélkül, hogy annak fel kellene vennie a muszlim vallást, a férfi elviekben nem éröltetheti ezt. Ha kiköltözik a delikvens a férfi országába, ott viszont alkalmazkodnia kell bizonyos szabályokhoz, nem esznek disznóhúst például, szóval disznóvágásról kóstolót nem kell vinni. :D Alkoholt sem isznak azok, akik igazán betartják a vallást, és tiltott a szerencsejáték. Az öltözködés változó, sok esetben egy városon belül is környékfüggő.

Egy fiúról/férfiról sok esetben képet fest a családja, valószínűleg Ő is úgy bánik a nőkkel, mivel az volt a minta számára - ezért nem árt többször látogatóba menni, mielőtt bármi komolyabb lépés történne - lásd. eljegyzés vagy netán házasság. A születendő gyermekek az apjuk vallását veszik fel.

Ha a volt török barátommal állt volna fent az esetleges házasság lehetősége, megtettem volna, végtelenül normális volt ő is és a családja is, jelzem, nem a kulturális különbségek miatt lett vége, egyszerű érzelmi eltávolodás, ami nagyrészt az én hibám is volt - ettől függetlenül beszélőviszonyban vagyunk.

Először is figyelembe kell venni az illető egyéniségét, a környezetét, aztán a kulturális különbségeket, és azt, hogy esetlegesen tudsz-e alkalmazkodni ezekhez.

22/L

Nekem van arab barátom.

Először többet szeretett volna, de én nem éreztem többet barátságnál. Nagyon kedves, udvarias és figyelmes volt velem. Érdeklődő volt, minden érdekelte/érdekli amit mondok. Egyáltalán nem volt agresszív vagy lenéző. Annak ellenére, hogy nem lett köztünk több barátságnál ugyanúgy áll hozzám. Mai napig tudom, hogyha bármi bajom van nyugodt szívvel fordulhatok hozzá. Hamarabb felkeresném őt mint magyar "barátaimat"! Sajnos télen visszautazott Kairóba(ott él) és majd csak nyáron jön legközelebb.

Mivel Magyarországon is tanult tudja itt mi a szokás. Nem úgy nevelkedett, hogy egyszerre több nőt tarthat vagy meg kell aláznia. Össze sem lehet hasonlítani a magyar férfiakkal. Pedig nem vagyok magyar ellenes, hisz ez az Anyaföldem!

Nem mellékesen nagyon okos is. Perfektül beszéli a magyart az angolt és az arab nyelvet. Orvosira járt és kémikusit is végzett.

Persze nem mondom, hogy az összes arab férfi ilyen, de nekem volt szerencsém a "jobbik"fajtával megismerkednem.

Ha még van valami ami érdekelne írd le, szívesen válaszolok rá! :-)

Szomszédom járt úgy, hogy férjhez ment, kiköltöztek utána elcserélték egy kecskére. Alig tudott hazaszokni.

Szóval nincs az az Isten. SOHA.

Én eddig akárhány közelkeletivel találkoztam elsőre mindegyik végtelenül kedves...túlságosan is.

Amint egyedül maradsz velük vagy nemet mondasz valamire elkezdik kimutatni a foguk fehérjét. Kétszínű a legtőbb. Biztos, hogy függ neveltetéstől családtól is, de ritka akivel európai kultúlkörből valaki is élni tudna.

Anyámnak volt egy barátnője, aki hozzáment egy arabhoz. Amint elég idősek lettek a lányai, hogy az apjukkal is utazhassanak külföldre megpattant velük... A nő azóta se látta a gyerekeit.