Jogosan borulok ki néha? Mit kéne tennem?

Elég nehéz ezt röviden leírni,de megpróbálom azért.Kb fél éve vagyok együtt a párommal,de neki van egy betegsége,már majd egy éve.Pánikbeteg.Én próbálok mellette állni,meg mindenben segíteni,de annyira nehéz.Nem akarom elhagyni,viszont mostanában egyre többször veszekszünk. Beszéltem specialistával,aki azt mondta,hogy a "rákényszerítés" a lehető legjobb módszer,hogy mihamarabb meggyógyuljon.Gyógyszert nem akar szedni,de nem is várnám el tőle,nem vagyok a gyógyszerek híve.Viszont egyre jobban tarthatatlan így ez a helyzet.Vettünk kiskutyát(orvosi javaslatra),mert ugye egy állat felelősség,sétálnia kell stb. így is rá van kényszerítve úgymond arra,hogy kimozduljon,de az se igazán használ,rám maradt szinte minden teendő a kutyussal kapcsolatban.Azt is megértem,hogy neki sem könnyű így,és látom,hogy tenni akar nekem szivességet "cserébe",hogy én járkálok az ő dolgai után is,de ez hosszútávon szörnyű lesz.Pl. ő veszeget nekem dolgokat,(internetről)vagy ad pénzt erre-arra(amit én nem szoktam kérni)viszont "cserébe" elvárja/elvárná,hogy mindent megcsináljak helyette.(Boltba menés,kutyával minden dolog stb.)Leültem már vele beszélni erről,hogy így soha nem fog meggyógyulni,de ő ilyenkor mindig kitér a válasz alól,vagy teljesen értelmet választ ad.Nemrég összevesztünk és a fejemhez vágta,hogy ő megvesz nekem mindent,én meg a boltba nem vagyok képes elmenni neki vmiért.Ez persze nem igaz,minden nap én megyek boltba és már aznap is voltam 1x és valóban,akkor nem akartam kimenni.(Ráadásul nem létfontosságú dologért kellett volna menni)Szóval,összevesztünk ő ezt a fejemhez vágta,én kiborultam és most ilyen semleges lett a légkör körülöttünk.Mit csinálhatnék,hogy jobb legyen neki?Aki volt már ilyesmi helyzetben kérem írjon már vmi tippet,mert kezdek teljesen idegbeteg lenni.

Köszönöm!

(Én 20/L ő 24/F)