Menekülök a párkapcsolatok elől?

20/L vagyok, 15-16-17 éves koromban rendszeresen volt barátom, de egyik sem tartott tovább 1 hónapnál, most csak azon csodálkozom hogy hogyan tudtam megőrizni az ártatlanságomat, de visszagondolva nagyon jól tettem, mert egyikük sem érdemelte volna meg, mert vagy megcsalt, vagy csak "azért" kellettem volna nekik. Nos az lenne a lényeg hogy 17 éves korom óta nincs barátom, se kaland se komoly. Legbelül érzem hogy már itt lenne az ideje egy társnak, de az eszemre hallgatok mindig, bár az is igaz h régebb is válogatós voltam, de a sok csalódás után még inkább az lettem, s így nem igazán keresem a fiukat ilyen téren(nem járok bulizni, egész nap itthon vagyok és várom az októbert, készülök az egyetemre, de stréber sem vagyok) Akik ismernek azt mondják félelemből csinálom mindezt, nem akarok újra csalódni szerintük, az utóbbi igaz,mert úgy érzem nem kell nekem olyan kapcsolat ami után futhatok a falnak, elég volt az a 3 év folyamatos csalódás.Tapasztalatból bőven elég, hogy tudjak ki a nekem való, s ki az aki komolyan venne. Most vagy semmilyent vagy jót. bár tudom hogy ha mindig itthon üllők akkor jó sem lesz, de ez másképp lesz ha egyetemre megyek!!! Vagy mégsem?