Miért érzem, hogy muszáj, és hogy öljem meg az érzést?

Van egy pasi, akivel ne lehetek soha együtt (ennek megvan az oka, hogy miért nem), de folyamatosan úgy érzem, hogy muszáj rá gondolom, muszáj látnom őt, és egyszerűen ennek az érzésnek is muszáj léteznie. Beleszerettem, biztos vagyok benne, és minden vele kapcsolatos dolgot "muszájnak" érzek. Soha nem volt még ilyen velem, de azt érzem, hogyha lemondanék ezekről valami... rossz lenne. Nem tudom, mi, és nem tudom, hogy lenne rossz, de az lenne. Régen nem is láttam őt, majdnem egy éve már, mondhatni plátói szerelem (beszélni beszéltünk, ritkán). Nem lakik messze tőlem, egy település, más ami közénk áll. Ő ne tudja, hogy én így érzek, és nem hinném, hogy valaha tudni fogja.

Hogy érjem el, hogy ne érezzek minden gondolatot kötelességnek? Szinte már bűntudatom van, ha rájövök, hogy nem gondoltam rá... Jó érzés rá gondolni, csak az elismerése fáj annak, hogy ez lehetetlen...

Remélem értitek. Köszönöm.

16L