Miért nem lehetek szerelmes?

Sziasztok,egy 19 éves lány vagyok,megpróbálom röviden elmesélni a szerelmi életemet.

Az első barátom 14 évesen volt,mikor szakközépiskolába kerültem. Nem sokáig voltunk,veszekedésekkel teli szakításom volt. 16-17 évesen barátnőmmel,flörtölgetni kezdtünk,1 hónapos kapcsolatok tömkelege,mielőtt leribancozna valaki,egyikkel sem feküdtem le.

Aztán jött egy srác,akiért harcolnom kellett,sikerült megszereznem,életem első szerelme,gyakran mondták rokonok,hogy mennyire összeillünk,boldog voltam,pedig vele sem volt szex,aztán megváltozott,és az első hónapunk "fordulóján" kidobott msnen.

Ebben az időszakban 1-2 hónapos kapcsolataim voltak,én nem éreztem a fiúk iránt semmit,ők igen.

18 évesen beláttam ez így nem jó,épp fel akartam adni,mikor megismertem egy fiút.

Ezzel a fiúval komolyabbak voltak a dolgok,neki adtam oda a szüzességem is,fél év után,azt hittem szerelmes vagyok,de idővel rájöttem,az érzésbe vagyok szerelmes,hogy valaki mellettem van,több mint 1 hónapja.

1év 7hónap után,augusztus elején szakítottunk.

Bezárkóztam a szobámba,nem mentem sehova,egészen augusztus végéig,mikor unokatesóm szó szerint lerángatott,és szerencsémre megismertem megint valakit,találkozgattunk egy párszor,ő nagyon megkedvelt,letérdepelve szerelmet is vallt,pedig csóknál több nem volt köztünk,de én mégsem éreztem azt,mint ő,mint ember fontos lett nekem,hiányozna,ha nem lenne,de nem vagyok szerelmes,ezt ő is tudja.

Próbáltam interneten én keresni,vártam,hogy más keressen,élőben is vártam,hogy valaki odajöjjön hozzám,de mindhiába.

Mi a baj velem? Jég szívű vagyok? Sosem tudom meg milyen lesz igazán szerelmesnek lenni? Mikor jelenthetem ki végre,hogy mondjuk 5 év után is azzal vagyok akit szeretek?

Annyira jó lenne egy kölcsönös szerelmem alapuló tartós kapcsolat.