Mit tehetnék? Féltékenység, vagy mi.

Szóval van egy barátom, több, mint két éve, együtt is eléünk. Minden szép és jó, egy dolgot leszámítva. Mielőtt összejöttünk (pont egy szakítás után voltam) volt egy kósza gondolatom egy munkatársammal, de nem is közvetlenül róla, hanem erről a típusról, hogy valami ilyesmit szeretnék következő palimnal. Aztán a dolog ennyiben is maradt, tartott van egy hétig és gondolat szinten volt. Erről a jelenlegi barátom is tudott. Azóta sem történt semmi, egyikünk sem akar a másiktól semmit, nem is volt soha semmi jel. Ő is párkapcsolatban élt akkor is és most is.

De a barátom rá van kattanva. Őrült féltékeny rá...

Mivel az ipse munkatársam (nem közvetlen), késnytelen vagyok néhány szakmai dologban egyeztetni vele, bizony-bizony, néha pár szót váltunk. De ez is baj. Ha szerinte túl kedvesen köszönök neki, vagy 2 percnél többet beszélek vele, már faggatás, nyaggatás van. Hogy mit tudok vele annyit beszélni. Ezt is -éppúgy, mint a személyes beszélgetéseket, amin nincs ott- részletesen elmesélem, lemodellezem, és egy 2 perces diskurzust 10-20 percig vázolok, mire mindent megtud, amit akar. (Ki hol volt közben, mások merre mentek, ki, mit, mire mondott, stb...) Ez a megállapodásunk része -amihez én tartom is magam-, hogy, hogy ne kelljen forognia, minden kontaktot részletesen elmesélek neki, nyugodtan megbízhat bennem. De nem bízik. Heti egy cirkuszunk minimum van ebből, vagyis abból, hogy ezt a rögeszmét nem tudom tolerálni. Illetve tudom, pár percig. Tegnap már odáig jutottunk, hogy elmeséltem neki, hogy találkoztunk, helló, helló volt, semmi több, erre azt mondja "akkor most meséld el szépen a többit is". Erre azttán kiakadtam, merthogy minden jófejségem ellenére megkérdőjelezi amit mondtam. Szerinte meg én vagyok a hülye idegbeteg, akinek nem mondhatja el a véleményét... Hát nem tudom...

Rengetegszer leültünk már szépen, hosszan megbeszélni, hogy nem akarok semmit, nem jelent veszélyt, tartom magam a beszámolóimhoz, korrekt vagyok stb., erre tessék.

Nem tudom, hogy én vagyok-e tényleg a hülye, de igenis 2 év nyaggatás után kezdek komolyan besokalni.

Mi a véleményetek? Hol a hiba? Mit tehetnék? Normális ez?

Köszi annak, aki végigolvasta.