Milyen szép szerelmes idézetet ajánlanátok? Nem szeretném, h nyálas legyen, vagy h szerepeljen benne az, h szeretlek, hanem valami tényleg szépet, kevésbé ismertet keresek.

„Ó, tudtam én, el fogsz te jönni,

Zálog volt erre életem;

Az égieknek kell köszönni,

Hogy sírig őrzőm vagy nekem...

Rég álomhős vagy éjjelemben,

Látatlan is kedveltelek,

Bűvöltek a csodás szemek,

Rég zeng hangod zenéje bennem...

Nem álom volt, színezgető!

Beléptél, s ájulásba hullva,

Majd meglobbanva és kigyúlva

Szívem rád ismert: ő az, ő!” (Puskin: Anyegin, Tatjana levele Anyeginhez, részlet)

"Ha aztán rátalál igazi másik felére - legyen akár a fiúk barátja, akár a szépnemé -, csodálatosan rabjává lesz vonzalmának, önnön másának, szerelmének, s úgyszólván a világért se bocsátanák el egymást egy pillanatra sem." (Platón: Lakoma)

"Unalmas század minden óra, Mely nem körödben röppen el" (Arany)

"De kell az a csók, de hí az a tűz" (Ady Endre)

Elszenderült a domboldal tövén.

Fölé hajolhatsz, jaj, csak fel ne ébreszd!

Ha most kívánnád, érintése métely.

Ha most ölelnéd, csókja semmivé lesz.

Fekszik csak az eső áztatta fűben,

fehér vászoncipője tiszta sáros.

Nézd hosszasan s ő percről percre szebb lesz.

Álmodd hozzá egy másik éjszakához. (Karafiáth Orsolya)

"ahogy a csókodba veszek, a mindenséggel keveredek, s a mondhatatlant mondanám, de összevissza dadog a szám" (Szabó Lőrinc)

hirtelen ennyit találtam :) remélem megtetszik valamelyik

ja és még ez:

A szerelem olyan, mint a "pi": Természetes, irracionális, és nagyon fontos.

(Lisa Hoffman)

előző voltam :)

"Ha elhagysz, veled mehetek?"

Nem tudom, meddig élek, de ameddig még élek, meg kell tanulnom, milyen az, amikor az ölel magához, akinél ott felejtettem a lelkemet.

Szabó Magda

Amit szivedbe rejtesz,

szemednek tárd ki azt;

amit szemeddel sejtesz,

sziveddel várd ki azt.

A szerelembe - mondják -

belehal, aki él.

De úgy kell a boldogság,

mint egy falat kenyér.

/József Attila: Amit szívedbe rejtesz/

Petőfi Sándor: Szeretlek, kedvesem!

Szeretlek, kedvesem,

Szeretlek tégedet,

Szeretem azt a kis

Könnyű termetedet,

Fekete hajadat,

Fehér homlokodat,

Sötét szemeidet,

Piros orcáidat,

Azt az édes ajkat,

Azt a lágy kis kezet,

Melynek érintése

Magában élvezet,

Szeretem lelkednek

Magas röpülését,

Szeretem szívednek

Tengerszem-mélységét,

Szeretlek, ha örülsz

És ha búbánat bánt,

Szeretem mosolyod

S könnyeid egyaránt,

Szeretem erényid

Tiszta sugárzását,

Szeretem hibáid

Napfogyatkozását,

Szeretlek, kedvesem,

Szeretlek tégedet,

Amint embernek csak

Szeretnie lehet.

Kivűled rám nézve

Nincs élet, nincs világ,

Te szövődöl minden

Gondolatomon át,

Te vagy érzeményem

Mind alva, mind ébren,

Te hangzol szívemnek

Minden verésében,

Lemondanék minden

Dicsőségrül érted,

S megszereznék érted

Minden dicsőséget,

Nekem nincsen vágyam,

Nincsen akaratom,

Mert amit te akarsz,

Én is azt akarom,

Nincs az az áldozat,

Mely kicsiny ne lenne

Éretted, hogyha te

Örömet lelsz benne,

S nincs csekélység, ami

Gyötrelmesen nem sért,

Hogyha te fájlalod

Annak veszteségét.

Szeretlek, kedvesem,

Szeretlek tégedet,

Mint ember még soha,

Sohasem szeretett!

Oly nagyon szeretlek,

Hogy majd belehalok,

Egy személyben minden

De mindened vagyok

Aki csak szerethet,

Aki csak él érted:

Férjed, fiad, atyád,

Szeretőd,testvéred,

És egy személyben te

Vagy mindenem nekem:

Lányom, anyám, húgom,

Szeretőm, hitvesem!

Szeretlek szívemmel,

Szeretlek lelkemmel,

Szeretlek ábrándos

Őrült szerelemmel! . . .

És ha mindezért jár

Díj avagy dicséret,

Nem engem illet az,

Egyedül csak téged,

A dicséretet és

Díjat te érdemled

Mert tőled tanultam

Én e nagy szerelmet!

Tudom, ezek egyike se felel meg a kritériumoknak, de nekem ezek a kedvenceim. És a végére hagytam a számomra legkedvesebb verset, Dsida Jenőtől:

Meghitt beszélgetés a verandán

Csodálatosan békés délután.

Benne van teljes életünk.

Ülünk egymással szemben,

beszélgetünk.

Egyszerű és jó vagyok,

mint világ fölött lebegő

madár. Te átlátszó vagy,

tiszta, mint a levegő,

mint üvegkorsónk friss vize,

melyen átcsillan a nap.

Én szomjas vagyok

s te nem tagadod meg tőlem magadat.

vagy: Vallomás (szintén Dsida)

Élek, mint szigeten.

Mindennap térdre kell

hullanom. Kívüled

semmi sem érdekel.

Kihűlhet már a nap,

lehullhat már a hold,

e zengő túlvilág

magába szív, felold.

Édes illatai,különös fényei

vannak. És szigorú

boldog törvényei.

Mit máshol ketyegő

kis óra méreget,

itt melled dobaja

méri az éveket

s ha szólasz, mindegyik

puhán, révedezőn

ejtett igéd ezüst

virág lesz kék mezőn

és sóhajod a szél,

mely fürtjeimbe kap

és arcod itt a hold

és arcod itt a nap.

Már vénülő kezemmel

Fogom meg a kezedet,

Már vénülő szememmel

Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán

Ősi vad, kit rettenet

Űz, érkeztem meg hozzád

S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel

Fogom meg a kezedet,

Már vénülő szememmel

Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig

Maradok meg még neked,

De a kezedet fogom

S őrizem a szemedet.

Ady Endre.

Lehet vannak bennük ,,szeretlekezések,, nekem ezek a kedvenceim:

,, Úgy szeretlek Téged

tovább nem titkolom.

Ha átölelve tartasz

ébren is álmodom.

Ha csókot ad az ajkad

a tenger ízét érzem,

úgy élhetnénk mi ketten,

mint senki más, oly szépen…

Úgy szeretlek Téged

Tagadni nem szabad,

Az életemben soha

Nem voltam boldogabb.,,

,, Elszállt az idő, messze száll

Téged a szerelem mindig vár

Ha rád nézek, a szemem ragyog

Megcsókolsz, én boldog vagyok

Jó veled és azt akarom

Hogy mindig veled legyek

Én emlékszem oly időkre

Nem voltál még velem kedvesem

Boldog percem alig akadt

Úgy kellett, hogy rád találjak,,

,, Érzem, mennék veled, ha jönnél velem –

A szívemben sosem pihent még szerelem.

Most más lett minden – talán álom a kép –

Ez túl jó nekem, túl szép…

Változik minden –, napfény ölel!

Boldog a szívem – várj, ne szökj el!

Segíts, hogy repüljek! – egy szavad épp’ elég –

Segíts, ha pont én kellenék!

Várj, kedvesem! – te légy menedék!,,

,,Oly távol vagy tőlem és mégis közel…….,, (távkapcsolatokhoz)

,, Ugye gondolsz néha rám?

Csillagfényes éjszakán

Mikor minden alszik csendesen,

csak a szívem nem pihen.

Ugye hallod angyalom?

Néked küldöm sóhajom

Messze szálló széllel üzenem:

Mindenem Te vagy nekem!,,

,, Körkörös repülés,

Vagy körkörös zuhanás?

Kell, hogy érts, kell, hogy láss.

Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,

Ha zuhanni kezdesz,

Én megfogom a kezed.

Szakadék fölött mozdulatlan lebegő,

Kitárt szárnyú angyali szerető,

Jó lesz, ha figyelsz, jó lesz, he érted,

Én itt vagyok veled, és szeretlek téged.,,

,,Ne legyél bánatos

én komolyan gondolom

hogy hozzám tartozol

és én hozzád tartozom,,

,,Nézd, sok ember készen áll,

nem kell, csak egy jel,

s szívük máris megremeg és össze-vissza ver,

mert mind csak arra vár hogy tündérmesét, és szerelmet talál...

Lehetsz szegény, lehetsz király, egy boldog társ a cél,

kit fűt a vágy, a szenvedély, szép álmokról mesél...(Rudolf-musical),,

,,Kételkedj, vajjon a csillagok tüzesek-e;

kételkedj, vajjon a nap mozog-e;

kételkedj, vajjon az igazság hazudik-e:

csak abban ne kételkedj, hogy szeretlek. ,,

William Shakespeare

"Szeretni semmi. Ha szeretnek, az már valami. Ha szeretsz és szeretnek, az a minden."

(T. Tolis)

"Valakit szeretni azt jelenti: egy mások számára láthatatlan csodát látni."

(Francois Mauriac)

"Egy kapcsolat igazi próbája, hogy bár nem értünk egyet, nem eresztjük el egymás kezét."

(Alexandra Penney)

"Az igazi szeretet próbája egyedül az, hogy nem fél a másik ember szeretetétől, hogy elegendő benne a szelídség, a türelem és az alázat ahhoz, hogy elfogadja azt."

(Pilinszky János)

"Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést."

(Benjamin Disraeli)

,, Én letörölném a könnyeid,

és elmondanám, hogy szép lehet

a holnap, hogy ha elhiszed,

ha itt lennél velem.

Ha itt lennél velem,

és fognád a két kezem.

én nem engedném el,

többé már sosem.

Kedvesem.,,

,,Te vagy a legjobb dolog az életben,

Ami csak történhet velem.

Nem lehet ez sem véletlen,

Te tényleg kellesz nekem. ,,

,, Nem kell, hogy eltitkold,

Amit érzel, amíg nézel.

Nem kell, hogy kínozzon a vágy, amíg vársz.

Velem ez egyszerű, pedig nem ismerem

Az összes játékszabályt.

De a lelkem úgyis odarepül,

Ahová a képzeletem száll.,,

"Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted."

(Gabriel Garcia Márquez)

"A szeretet hiányát az ember soha nem pótolhatja; ám a szeretet minden mást pótol."

(P. Matteo)

"Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével."

(Gabriel Garcia Márquez)

"Szeretni valakit az több, mint egy erős érzés: az döntés, ítélet és ígéret."

(Fromm)

,,A szerelem nem csak abból áll, hogy egymás szemébe bámulunk, hanem abból is, hogy együtt nézünk egyazon irányba.,,

,,Add, amit csak te tudsz, mert

kell aki vagy és ezt nekem hidd el

hiszek a hatalmas erőben,

amit a szerelem adhat itt benn,

hogy tűzön és vízen át

óvjam gyönyörű angyalát...,, (Depresszió)

"Az, akinek én képzeltelek, majdnem olyanná alakított engem, amilyennek hittél, hogy vagyok."

az a baj, hogy nem tudom, kitől való az idézet. De épp az a szép benne, hogy sokféleképp lehet értelmezni.

,,Az vagy nekem, mint testnek a kenyér

S tavaszi zápor fűszere a földnek;

Lelkem miattad örök harcban él,

Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;

Csupa fény és boldogság büszke elmém,

Majd fél: az idő ellop, eltemet;

Csak az enyém légy, néha azt szeretném,

Majd, hogy a világ lássa kincsemet;

Arcod varázsa csordultig betölt

S egy pillantásodért is sorvadok;

Nincs más, nem is akarok más gyönyört,

Csak amit tőled kaptam s még kapok.

Koldus-szegény királyi gazdagon,

Részeg vagyok és mindig szomjazom."

William Shakespeare