Összevesztem a barátommal, jogosan haragszom? Mit tegyek?

Ősszel volt a szülinapom. Előtte volt egy nagyon csúnya balhénk, ő nagyon megbántott én meg emiatt túl bunkó voltam vele. A lényeg hogy emiatt nem töltötte velem a szülinapomat, a barátjával volt... Sírva könyörögtem h jöjjön el hozzám, mert senki nem ér rá a barátaim közül sem, de nem jött... Azt mondta, nem érzi hogy most velem szeretne lenni... Bennem iszonyú mély nyomot hagyott, főleg hogy megígérte hogy bepótoljuk (amikor másnap látszólag megbánta, főleg a kisírt szemeim láttán) ,de nem történt meg. Állati picinek éreztem magam, hogy 20-on felül még mindig nincs olyan életem, h legalább csak egy ember megigyon velem egy narancslevet legalább. Pedig nem vagyok rossz ember. Sokat tanulok, segítek mindenkinek akinek tudok, nem gondoltam hogy ennyire nem értékel senki. Már az öngyilkosság is megfordult a fejemben.

Megbeszéltük, hogy megnyugszik a lelkem valamelyest , ha az ő szülinapján ő sem megy sehová. Megígérte, azt mondta, hogy ha ez kell ahhoz hogy túl tudjak lépni a dolgon, akkor persze... Ehhez képest kitaláltam, hogy majd várom a melóhelye előtt, sütivel meg progit szerveztem volna neki, mert egy kapcsolat nem működik szerintem úgy hogy örökké bántjuk egymást, stb. Erre most kiderült, hogy estére programot szerveznek a kollégákkal, de nem az ő szülinapját ünneplik, csak úgy elmennek iszogatni...

Nagyon megbántott hogy nem tartotta be az ígéretét. Szakításon gondolkozom, nehéz így bízni benne.

Vélemény? Mit tennétek?