Érdemes-e ideált állítani?

Azért nagy vonalakban nem árt, ha felállítunk néhány szabályt, különben sokat szenvedhetünk egy olyan kapcsolatban, ahol bár szeretjük a másikat, de csak kínlódunk, mert nincs meg a hasonló életfelfogás. Íme az én ideálom: házasság és családpárti, lehetőleg 30 éves kora alatt akar gyereket. Nem kifejezetten bulizós (nem muszáj otthonülősnek lennie, csak ne menjen minden másnap partizni), nem él kábítószerrel és cigarettával (utóbbit már csak azért sem viselem el, mert allergiás vagyok rá). Inkább minőségi alkoholivó (absztinens vagyok, de nem zavar, ha a párom fogyaszt, a lényeg a mértékletesség). Szereti az állatokat, és ezen belül a kutyákat. Nem a belvárosban akar lakni, hanem külkerületben vagy kisebb városban. Ha ezek közül az alap tulajdonságok közül bármelyik hibádzik vagy nem tud/akar megváltozni, akkor nincs miről beszélnünk egymással, legfeljebb barátság erejéig. Szerencsére a párom teljes mértékben megfelel a követelményeknek :)

20/L

(Véleményem szerint:)

Minél hosszabb kapcsolatot szeretnél, annál jobban ki kell alakítanod az ideállt.

Szerintem még az előző is részletes volt, mert ha pl. azért nem szereti a kutyákat, mert kiskorába vmi trauma érte, és a Kedves Előző ezért nem jön össze vele, az egy kicsit nem fair.

Tényleg csak pár dolgot gondolj el: pl. inkább humoros, vagy romantikus legyen? stb.

De ne bonyolódj nagyon bele, mert kialakítasz egy olyan ideált, amit egész életeden át keresni fogsz...és nem találsz meg.