Ezt hívják apakomplexusnak?

Az apakomplexus

Az apakomplexus meghatározó erejét az apa archetípusából származtatja Jung. Az archetípus olyan, mint egy rezonátor, ami az apától jövő hatásokat felerősíti. Gyermekkorban gyakori jelenség az, hogy a gyermek teljesen azonosul az apjával. Az azonosulás abban különbözik az utánzástól, hogy míg az utánzás tudatos, addig az azonosulás tudattalan cselekedet. Eleinte ez segít, de később már a fejlődés akadálya lehet. Az anyával való negatív viszony következménye mindig az apához való ragaszkodás lesz. Jung vizsgált egy esetet, miszerint egy lány nagyon jó kapcsolatban volt az apjával, de az korán meghalt. A lány felnőttként többször elvált és férjhezment, majd megőrült. Jung az eset kapcsán rájött, hogy a lányban még tudat alatt élt az apa archetípusa. Ezért mindenkit, főleg a férjeit az apához mért, s mivel nincs két egyforma ember ezért a nő férjei mind silányabbaknak bizonyultak az apához (az apa ideájához) képest. Itt tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy az apai és az anyai hatásoknak a családban ki kell egyenlítődniük, az ilyen családokból mindig egészséges gyermekek kerülnek ki.

Ált. 20 év korkülönbség vagy a fölött a férfi javára.