Ez fellángolás vagy már nem szeretem a barátomat? LENT!

17 éves vagyok, 1 éve vagyok a jelenlegi barátommal.Előtte is voltak kapcsolataim, de ez a legkomolyabb és nála éreztem azt hogy szerelmes vagyok.

A barátom 27 éves.Ez így nagy korkülönbségnek tűnik, de ő elég gyerekes, nem tervez még családot,sokáig tanult,most meg dolgozik. Én a koromhoz képest komolyabb vagyok,és érettebb.Az előtte lévő barátommal vesztettem el a szüzességem,vele, 1 év után szakítottunk, féltékenykedés miatt.Ne írjatok olyanokat, hogy csak arra kellek neki, stb,3 hónap után feküdtem le vele és soha nem veszekedtünk komoly dolgokon,max apróságokon.

Na a lényege a kérdésemnek az, hogy ő elég sokat dolgozik, és én tényleg fiatal vagyok, itt a nyár!!

Van egy srác 18 éves körüli ismerem régóta, 2hónapja egy buliban találkoztunk és azóta tartjuk a kapcsolatot.Szoktam vele találkozni is,nem adok arra jelet,hogy lehetne köztünk több is, tudja hogy van barátom.. persze nem azt mondom,hogy ha azt mondanám,járjunk, nem lenne velem, de nem nyomult rám soha!!Tudom,hogy bejövök neki, ő is helyes. A barátom tudja,hogy találkozok néha vele, nem szól bele, de persze biztos van benne egy kis féltékenység.Sokat bulizik a srác és úgy érzem néha, hogy megcsókolnám, vagy közelében lennék,sőt néha hiányzik!Jövőre messze megy tanulni, nyáron meg tuti a bulinak él!

A barátom nem bulizik, sokat dolgozik, amit én elfogadtam.Addig barátnőzök, tanulok, stb.Nem unom a kapcsolatunkat, csak mondjuk ha összekapok vele, egyből erre a srácra gondolok hogy vele milyen jó lenne! Szeretem a barátomat,vagyis úgy érzem ha szakítanék vele megbánnám.

Fiatal vagyok és a kapcsolatom jó,a barátom nagyon szeret.De én mégis,annak ellenére,hogy imádom,más is az eszembe van!

Miért érzek így?

Előre is köszönöm,ha elolvastad.