Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak! Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Akik hosszabb ideje vannak párkapcsolatban: volt már olyan
veletek, hogy elég durván összevesztetek, majdnem
szakítottatok, de aztán nagyjából megbeszéltétek a
dolgot, de úgy érezted, hogy már nem úgy viselkedik,
vagy valami nem olyan, mint előtte?
Figyelt kérdés
Velem ez volt, félek, hogy már semmi sem lesz olyan, mint előtte... túl hosszú lenne leírni, min veszekedtünk, sok probléma felgyülemlett, rég találkoztunk és majdnem szakítás lett belőle, de végül sírva bocsánatot kértem, mert nem akartam elveszíteni, még mindig nagyon szeretem, de ő azt mondta, hogy ő már nem úgy szeret, mint rég... ez nagyon szíven szúrt. A veszekedésünk óta, mikor beszélgetünk már nem tudom úgy elengedni magam, mint előtte, régen rengeteget viccelődtünk, én is elég vicces voltam, de most félek, hogy olyat mondok amivel egy kicsit is megbántom, úgyhogy teljesen megváltoztam vele szemben... a kisebb bunkó beszólásaira nem reagálok, pedig régen megtettem volna, szinte ilyen bólogató kutyának érzem már magam. Velem van a gond, vagy miért van ez? Tudom, nem kéne ennyire behódolnom neki, de sajnos tényleg szeretem és nem akarom elveszíteni. De már úgy érzem, nem tudok úgy viselkedni vele, mint előtte:( Mit tegyek? 20/L
2011. jún. 10. 09:20
1/10 anonim válasza:
Szerintem az már régen rossz,ha nem önmagad vagy egy kapcsolatban...
2011. jún. 10. 09:29
Hasznos számodra ez a válasz?
2/10 A kérdező kommentje:
Igen tudom, én sem érzem magam jól, de hidd el, ha szakítottunk volna 1000x rosszabban érezném magam... már úgy érzem, teljesen összetartozunk, ha szakítanánk, az olyan lenne, mintha kitépnék a szívem egy részét... igazából szeretnék önmagam lenni újra, de a rossz tulajdonságaimat akarom elnyomni... meg akarok neki felelni, de ez mindkettőnknek jó lenne, ha újra békében lennénk és nem veszekednénk... magyarul: csak a rossz tulajdonságaim fogom vissza, de ez nem olyan nagy gond, nem? Csak az a gond, hogy egyelőre nem tudok úgy felszabadulni, ha beszélünk... úgy érzem magam, mint a kapcsolatunk elején, mikor mindig izgultam, nehogy valami hülyeséget írjak... remélem, ahogy akkor, most is túlleszek ezen...:/
2011. jún. 10. 09:32
3/10 anonim válasza:
Első vagyok:)
Az nem rossz,hogy a rossz tulajdonságaidon próbálsz meg változtatni,és úgy érzed magad,mint az elején..:)
Csak ne vidd túlzásba azt,hogy nem önmagad adod!
Inkább beszéljétek meg,hogy kinek,min kéne változtatnia..
2011. jún. 10. 09:36
Hasznos számodra ez a válasz?
4/10 A kérdező kommentje:
köszi:) én is reménykedem, hogy ha sikerül pozitív irányba változnom, akkor lehetünk még olyan boldogok, mint az elején... csak meg kell tanulnom uralkodnom a rossz tulajdonságaim felett, pl. hirtelen harag, féltékenység... de a remény mellett, hogy ha jó irányba változok lehetünk még boldogok ott van az a bizonytalanság is, hogy ő már nem úgy szeret, mint rég... ez rosszul esik:( az ő részéről nem éreztem, hogy különösebben meghatná, ha szakítanánk... nem tudom, hogy ez fog-e még változni...:( már nem érzem, hogy fontos lennék neki, és ez fáj. de majd valahogy túlleszek rajta:(
2011. jún. 10. 09:42
5/10 anonim válasza:
Szia. Én 5éve élek együtt a férjemmel és vesztünk már úgy össze,hogy legszívesebben kitettem volna őt az ajtón :) de nem tudtam. Lehiggadtunk, megbeszéltük. Egyszer volt már olyan,hogy úgy éreztem valami megváltozott és felhoztam ezt témának, azt mondta megviselte a veszekedés őt lelkileg. Hagytam pihenni egy pár napot, külön aludtunk (külön szobában) aztán gondolom,átgondolta mit veszíthet :) mert újra minden a régi lett.
Szóval lehet csak azért nem olyan,mert meggyötörte ez a dolog,picit hagyd,hogy ő keressen téged,hogy érezze mit veszíthet,ha így viselkedik.
2011. jún. 10. 09:46
Hasznos számodra ez a válasz?
6/10 anonim válasza:
ja igen, és azért mert nem érezted,hogy ez meghatotta volna őt, ez nem azt jelenti hogy úgyis van :) sok férfi inkább magába zárkózik, hogy erősnek tűnjön -utolsó voltam
2011. jún. 10. 09:48
Hasznos számodra ez a válasz?
7/10 A kérdező kommentje:
köszönöm:) én is azért kértem tőle bocsánatot, mert rájöttem mit veszíthetek, ha szakítunk... de ez is nagyon rosszul esik, mert bármikor veszekszünk, mindig én kérek bocsánatot (pedig nem mindig én voltam a hibás). számomra ez azt mutatja, hogy csak nekem fontosabb a kapcsolatunk, mint a büszkeségem... és ez fáj, hogy ő nem képes értem lemondani a büszkeségéről:/ olyan már rengetegszer volt, hogy veszekedtünk, és én esdekeltem a bocsánatáért, olyan, hogy ő tette volna ezt, még egyszer sem. így elég nehéz elhinnem, hogy számára is fontos vagyok, csak nem mutatja...:/ de mivel nem szakítottunk, és azt mondta, hogy még ő is szeret, csak már nem annyira, mint az elején, gondolom azért mégis csak számítok neki valamennyit...:) a veszekedésünk óta még nem tudtunk találkozni, mert sajnos kicsit messze lakunk egymástól (busszal kb 3/4 óra) de minden akkor derül ki, mikor találkozunk...:( köszönöm az eddigi válaszokat!! remélem még van esély, és tudunk olyan boldogok lenni, mint az elején.:)
2011. jún. 10. 09:54
8/10 anonim válasza:
Sztem kár erőltetni azt ami nem megy. Nem tudom milyen hosszú a kapcsolatod, de nekem volt egy 6 éves ahol a vége fele és ezt értsd 1-2 évben már egyáltalán nem volt olyan a viszonyunk mint az elején, ő már nem foglalkozott velem, azt mondta szeret, de nem láttam rajta. Nagyon nehéz döntés volt, de nem bírtam tovább és sok-sok szakítási mizéria után végre a 6. év végén elhagytam, pedig nagyon szerettem. 3 évig szenvedtem utána, nem tudtam hogy élem túl, ő volt a mindenem, senkim nem volt rajta kívül, de erős voltam, és 3 évbe telt mire túltettem magam rajta. Ma már bánom , hogy nem hamarabb tettem. Vond le a tanulságot. Ha már ő aztmondja nem úgy szeret mint rég, az már rég rossz. 23L
2011. jún. 10. 10:00
Hasznos számodra ez a válasz?
9/10 anonim válasza:
lehet kell egy kis idö, aztán minden olyan lessz mint a régi..
2011. jún. 10. 10:12
Hasznos számodra ez a válasz?
10/10 anonim válasza:
Nekünk is volt már ilyen:nagyon összevesztünk,majdnem szakítottunk,de mindketten nagyon szeretjük egymást,szóval megbeszéltük,hogy megpróbáljuk megoldani a dolgokat.Utána pár napig a csipkelődéseire sem mertem semmit mondani,nehogy megint összevesszünk,illetve én elég féltékeny vagyok,de igyekszem megváltozni,szóval nem akadtam ki ilyen téren semmin.Olyan idegennek éreztem néha,attól féltem,hogy soha többet nem fogunk úgy nevetni bármin,akár egymáson,és rettegtem,hogy miattam megint összeveszünk.Idővel ez nálunk elmúlt,most jobb,mint valaha,mert azóta nem is veszekedtünk (jó pár hete),szóval te is legyél türelemmel,hátha nálatok is csak az a gond,hogy meg vagytok szeppenve a nagy veszekedés után.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!