Mi a véleményetek? Ennyi idő után normális ez? Vagy én nem vagyok normális?

Soha nem hittem volna, hogy itt várok a kérdéseimre választ, magyarázatot, de sok okosságot olvastam Tőletek, úgyhogy belevágok. Előre szólok, kicsit hosszú lesz.

22 éves vagyok. Tavaly január végén szakítottunk a volt párommal (egy évvel idősebb nálam), majdnem 3 év után. Szinte a kezdetektől fogva itt lakott. (Vagy az összeköltözés, vagy a szakítás: ez volt a két lehetőségünk.) Az édesanyjával nagyon sok összezörrenésünk volt, illetve úgy is mondhatjuk, hogy sokat bántott az anyja, ugyanis én mindig néztem azt, hogy a párom édesanyjáról van szó, és ha nem akarom, hogy a kapcsolatunk rámenjen, akkor kénytelen vagyok befogni a számat. Egyszer szóltam vissza, amikor Édesanyámat becsmérelte, akkor sem voltam bunkó. A volt párom sosem szólt az anyjának, hogy állítson magán. Szinte két tűz között volt.

A közel 3 év alatt nagyon megromlott a kapcsolatunk, a konfliktusrendezés nem volt az erőssége, én könyörögtem neki órákig, hogy beszéljük meg, ő pedig levegőnek nézett. Rettenetesen tönkrementem idegileg, lelkileg. Hogy miért nem szakítottam? Talán dacból. Meg akartam mutatni az anyjának, hogy igenis én maradok a fia mellett. Most már belátom, hogy nem voltam normális.

Ahogy leírtam, 2010. január végén ő mondta ki, hogy vége. 2009. decemberében kaptam tőle egy pofont, lényegében azért, mert leültem az ágy azon részére, ahol ő aludni szokott... Ott, annál a pofonnál meghalt a kapcsolatunk is, legalábbis úgy érzem, hogy ott végleg megtört bennem valami. Onnantól kezdve nem tudtam élvezni az érintését, a szexuális életünk a nullával lett egyenlő. Január végén, a szakítás után itt maradt pár napig, akkor végre tudtunk beszélgetni és elmondta, hogy az egyik munkatársa tetszik neki. Utólag kiderült, hogy december óta csalt azzal a másik lánnyal.

A fiúval azóta egyszer találkoztam, mert itt maradt pár holmija. Nem beszél velem, ha meglát, akkor elfordul, nem is köszön. A közösségi oldalakról törölt, FB-n letiltott.

Nem igazán értem, hogy miért Ő haragszik rám, de nem is ez a lényeg.

Van most barátom, 8 hónapja vagyunk együtt. Szeretem őt nagyon, de már két éjjel is volt barátommal álmodtam, és ilyenkor teljesen összezavarodok, és a szívem szorul össze, hogy MIÉRT?

A szakításnál 20 kg-t fogytam, bezárkóztam, nem lehetett velem beszélni. Azt érzem, hogy ő életem szerelme, és mindig szereti fogom.

Barátomnak elmondtam az egész történetet, és ő azt mondja, hogy 3 évet nem lehet nyomtalanul kitörölni az ember szívéből, és megérti az érzéseimet.

Kérlek adjatok tanácsot, mert felőröl ez a helyzet.

Köszönöm annak aki elolvassa és segít.