Hogy kezelitek ha a párotokat sírni látjátok?

Egyszer megláttam, hogy könnyezik valami miatt a barátom, megkérdeztem mi a baj, azt mondta semmi, csak a szemébe ment valami. Nem nagyon lehet kezelni a férfiakat szerintem, nem szeretik ha látjuk őket sírni.

18/L

Én valószínűleg nem tudnám kezelni a helyzetet. Én is olyan vagyok, hogy nem szeretem, ha sírni látnak, ha pedig vigasztalnak, vagy sajnálnak, az az őrületbe kerget, szörnyen érzem magam tőle. Valószínűleg pont emiatt ha a páromat sírni látnám, nem tudnám, mit tegyek. Alapból nehezen kezelem az érzelemdús helyzeteket, valószínűleg neki sem az az álma, hogy az én vállamon sírja ki magát - de valamiféle vigasztalás nélkül nem tudnám hagyni, mert nem akarnám, hogy a viselkedésem miatt azt higgye, hogy nem törődöm vele.

Szóval valószínűleg bepánikolnék, és hülyeségeket csinálnék (ami am. mind közül a legrosszabb ugye:))

Am. én sem tudom elképzelni, hogy miért aranyos, amikor egy fiú sír:)

Nem akarom, hogy valaki félre értse. Ettől nem veszt, sőt hozzá ad a férfiasságához, hogy ezt felmeri vállalni előttem. De nem szeretem szenvedni látni, mert az egyik legszomorúbb dolog, ha életed értelmének fáj valami.

ez előző voltam

Kétszer láttam sírni a barátom 1,5év alatt.

Először mikor az állítólagos legjobb haver összeugrasztott minket elég durván ( a barátom nevével írogatott pikáns! kommenteket egy lánynak ,amíg én egy napra elutaztam, aki neki tetszett, én pedig láttam később..) Persze az igazság későn derült ki, addigra már rendesen kivoltam szóval hajthatatlan voltam, dühös és megalázva éreztem magam..

Sírva jött a barátom hogy sajnálja, nem érdekli ha szakítok vele ő akkoris küzdeni fog értem bármi áron.

Jobban sírt mint én talán, átöleltem és hagytam hogy megnyugodjon, beszéltem hozzá hogy nyugodjon meg,simogattam :)

A második egy totál véletlen volt.. Egy pár nő ismerősömről találtam a gépén pár nem akármilyen képet.

Nem tudtam megvárni amíg hazaér, mennem kellett dolgozni, hagytam egy idézetet az asztalán ami elég találó volt.

Épp elindultam amikor megjött. Megtalálta persze... Először nem értette, elmondtam neki. És belátta hogy ősrégi képek, ki kellett volna törölnie, sajnálta.

Csak ültem és néztem rá. Nem tudtam mit mondani.

Sírt, nem nagyon akarta mutatni de végül megöleltem és ő inkább kiment. Végül tisztáztuk.

Elérzékenyülni az édesapja sírjánál szokott akit 3éve vesztett el. Olyankor megszorítom a karját, esetleg megsimogatom. Nem firtatom.

Én még nem láttam a páromat sírni, de nem akarom elképzelni, milyen érzés lenne. Szörnyen érezném magam, hogy látom Őt szenvedni, és én nem tehetek semmit. Borzalmas lehet...nem akarom átélni

18/L

életem nagy szerelme akkor sírt amikor szakított velem.. mert h már megváltozott valami, de nem tudja hogy mi és csak zokogott.. nem elég h szakított.. de még sírt is közben.. végem lett..

19/L