Nem érzem magam különösebben boldognak, mi a legokosabb döntés ilyenkor?

Két hónapja járunk a barátommal, de valahogy nem az igazi. Viszonylag az elején vagyunk, szóval aranyos, kedves, jól meg is vagyunk, ha együtt töltjük az időt, de valahogy teljesen más világ, mint én... A zenén kívül gyakorlatilag teljesen más az érdeklődési körünk, néha eljárunk kávézni, meg nálunk, vagy náluk vagyunk, de kb ennyi. Én nem akarok füstös bulikban ugrálni meg inni, ő nem jön velem színházba, mozizni, stb...

Én olyan jó beszélőkével megáldott csajszi vagyok, és sokszor már frusztrál, hogy mennyire hallgatag...

Végtelenül kedves, meg aranyos srác, de nem tudom van-e értelme arra várnom, hogy egyszer majd úgy igazándiból megszeretem. Tudom, hogy nekem idő kell az ilyesmihez, és az elmúlt évek keserű tapasztalata alapján már nagyon nehezen nyílok meg... Nem tudom mit tegyek. Mi az okos megoldás ilyenkor? Várjak még kicsit, vagy hagyjam abba? Nem akarom, hogy belevesszen szegény az érzelmi körhintámba.

22/L