Hogyan szakítsak, hogy ne tegyem tönkre?

Nagyon régóta gondolkozok a dolgon, és arra jutottam, hogy a legjobb megoldás, ha szakítok a barátommal.

Egy kicsivel több, mint egy éve vagyok együtt vele, de már nem ugyanaz. Nem úgy szeretem, ahogy kellene; van, hogy nem látom vagy két hétig és nem is hiányzik; az ágyban is alig kívánom már; ha pedig rágondolok, nem a jó jut eszembe először.

Azt hiszem, mostanra szállt fel a rózsaszín köd az orrom elől és most látom, hogy nem is illünk össze annyira. Nagyon zavar néhány jellemvonása és nem kérhetem, hogy változzon meg, mert akkor egy teljesen új emberré kellene válnia. Én is egyre többet zsörtölődök, amikor velem van, azt hiszem, ez is valami "mellékhatása" annak, hogy már nem az igazi ez a párkapcsolat.

Egy-két hónapja érzem már ezt, de nem mertem bevallani magamnak, mert nem akarom elveszíteni, de mellette sem vagyok boldog, egyre távolabb érzem magam tőle. Félek egyedül maradni, de túl tudnám tenni magam a dolgom. Csak miatta aggódom. Nagyon ragaszkodik hozzám, akár a kezem is megkérné, de nem érzem úgy, hogy le tudnám vele élni az életem. Ő az első komoly barátom és úgy érzem, még többet is tapasztalhatnék.

Szerintetek hogyan szakíthatnék vele úgy, hogy ne tegyem teljesen tönkre? Gondolom, utána nem akarna találkozni velem, nem is várnám el, de nem akarom, hogy keserűvé váljon. Ötletek?