3 hónapja vagyunk együtt a barátommal. Nem soká eljön az első alkalom. Folyton kívánom és szégyellem magam emiatt. Miért vagyok ilyen?

Ne értsetek félre, nem vagyok ribanc, ő az első barátom, 19 éves elmúltam. Már másfél hónapja pettingelünk, minden alkalommal, amikor találkozunk borzasztóan egymásra izgulunk. Nem értem magam, szűz létemre úgy viselkedek és úgy izgatom, mintha már ki tudja hanyadik lenne:$ Nekem fontos hogy igazi társak legyünk a kapcsolatban, mindig csinálunk közös programot, odafigyelünk egymásra és foglalkozik velem.

Az a baj, hogy már nagyon elszégyelltem magam, mert ha együtt vagyunk, főleg csók közben és amikor simogat, már be is nedvesedtem, iszonyatosan kívánom, és amikor otthon egymásnak feszülünk és kényeztetjük egymást, vagy csak vonaglunk egymáson, úgy érzem, hogy folyton ezt csinálnám vele.

De ne értsétek félre, mindenben mellette vagyok, segítek neki, a lelki része nekem mindig is nagyon fontos volt, de egyre jobban akarom őt...

Beszéltünk már sokat a szexről, nem sokára megtörténik az első.

Neki is majdnem folyamatosan áll mikor együtt vagyunk:)

Félek hogy csak szex lesz a kapcsolatunk, vagyis túlnyomórészt. Nagyon szeretjük egymást, és szeretünk "úgy" együtt lenni, eddig még ez nem gond csak félek hogy ez nem természetes.

Ő már elmondta, hogy így van vele mint én:) De én nem mertem, mert nagyon szégyellem magam. Folyton nedves a bugyim ha vele vagyok.

Természetes ez? Lesz belőle gond?