Szerintetek mennyire kell nyitottnak lenni egy párkapcsolatban?

Én az a típus vagyok, aki szeret mindent tudni a másikról, cserébe én is elárulok mindent. A barátom más tészta... Alig tudok valamit az előttem lévő életéről (a párkapcsolataival kapcsolatban). Azt mondja, már elmúltak, nem akar beszélni róluk. És vannak egyéb kis titkai, apróságok, amiről nem beszél. Nem vagyok az a féltékeny típus, sőt, de ez a titkolózás kicsit elszomorít. Mintha nem engedne be az életébe teljes mértékig. Lehet, hogy túldramatizálom, és tényleg nem muszáj mindent megosztani a másikkal. Mit gondoltok erről?