Velem van a baj? Túl rövid pórázon akarom tartani, vagy ez normális reakció?

A barátom mindennap sokáig dolgozik 8-9felé ér csak haza. Esténként otthon ülök, és várom (együtt élünk), szeretném azt a pár órát vele tölteni. A probléma, hogy ha régebben ilyenkor felhívott, hogy elment inni a barátaival, akkor mindig felhúztam magam.Arra már rájöttem, hogy ez nem okés így, és le is szoktam erről. De valószínű emiatt, továbbfajult a dolog: ha hétvégére megbeszélünk valami programot, és neki mégis a barátival van kedve inkább elmenni, akkor fel sem hív, hanem kikapcsolja a telefonját, és én halálra aggódom magam.Hiába beszéltem meg vele többször is, hogy átgondoltam, és ha akar menni menjen, ugyanez van. Emiatt sokszor előfordul, hogy mondjuk megbeszéljük, hogy szombaton "romantikázunk" otthon, és akkor én főzők, kicsípem magam, aztán kiderül, hogy megint felültetett, és telefon kikapcs, hajnalban részegen hazajön. Ez zavar a legjobban. A másik gond, amit nem értek magamban, hogy engem valamiért továbbra is zavar, ha felhív, hogy elment a barátaival és majd jön valamikor, és hogy soha nem akkor jön, amikor mondja.