Más is érezte úgy kb másfél évvel kapcsolat létrejötte után, hogy elunalmasodott az egész, másra vágyik egyszerűen?

Sokan vannak így, és sokaknál a szerelem igazából csak egy fellángolás.

Én személy szerint soha nem éreztem még ezt, bár az is igaz, hogy a szokottnál alaposabban megválogatom, hogy kivel jöjjek össze.

(F)

Nem.

Hanyadik randin szexeltetek, vagy hány hónap után?

"mindig olyan dolgokon veszünk össze, ami nekem nem is probléma de a másiknak az"

Így látatlanból, konkrétumok nélkül azért nem lehet precíz választ adni, de nagy általánosságban az ilyen helyzetek némi odafigyeléssel elkerülhetők. Ha valami nekem nem probléma, de barátnőmnek igen, akkor igyekszem úgy tenni, hogy elkerüljem azt a helyzetet. Nyilván a helyzet jóval nehezebb, ha mondjuk neked meg az okoz problémát, vagy kényelmetlenséget, hogy ezt betartsd, ilyenkor méglegelni kell a kompromisszumok lehetőségét. De saját tapasztalatból mondom, hogy a legtöbb hasonló helyzetet tök jól lehet kezelni. Nálunk is volt olyan dolog is, hogy engem zavart valami, barátnőmet meg nem, meg fordítva is, de mindkét oldalról ki odafigyeléssel felülkerekedtünk ezeken, és eszünkbe nem jut emiatt szakítani.

"Plusz sajna elég más az anyagi helyzetünk is, másfajta a családi hátterünk stb"

Ez meg megint olyan dolog, hogy megfelelően kezelve a helyzetet nem kéne, hogy problémát okozzon. Bár konkrétumok híján itt sem lehet 100%-os választ adni, de nálam például ez soha nem okozott gondot.

Viszont ha tényleg nem működik a kapcsolat, akkor nem kell erőltetni. Úgy nincs értelme, hogy folyamatosan stressz és feszültség az egész. Egy párkapcsolatnak nem erről kellene szólnia.

"Az a baj, hogy kb azt érzem nyugodtabb életem lenne egyedül, de valszeg akkor meg az zavarna hogy egyedül vagyok."

Nyilván nem egyedül kell lenni, hanem majd ha kiheverted ezt a kapcsolatot, keresel mást, akivel jobban összeilletek. Nem csak a magány, és a rossz kapcsolat a lehetséges opció.