Úgy érzem,hogy kiveszett a romantika a kapcsolatunkbol. Menthető még?

12 éve alkotunk 1 párt. A ködös lángolós időszak úgy 3-4 évig tartott,aztán sok nehézségen is keresztül mentünk. Az utolsó években szépen lassan egyre több dolog kopott ki,ami eleinte még hiányzott,valami még most is,de valami már nem is hiányzik. Nem tudom,hogy ez probléma e vagy sem. Pl 5-6-7 évig biztosan mindig kezenfogva sétáltunk,ma már ez nincs. Nekem hiányzik,neki nem. Azt állítja,sosem szeretett kézenfogva sétálni,valamiért mégis így volt 6-7 évig. Másik a csók. Az is nem tudom már mikor,de szinte teljesen kikopott,néha van csak szex közben. Mondjuk én már nem is annyira vágyom rá,eleinte zavart. Ez baj? Első kapcsolatom,nem tudom,hogy kéne érezni már 12 év után. Szexet is nagyon ritkán kívánom,mondjuk ezzel mindigis így voltam. Úgy igazán havi 1-2x ha "kanos" vagyok,amúgy tök jól elvagyok szex nélkül.

Puszi, szájrapuszi, ölelések vannak. Bókok is reszeről. De valahogy mégis azt érzem,hogy eltávolodtunk. Nagyon sokat van távol munka miatt,alig találkozunk. Minőségi program havi 1 ha összejön,ha van 1 közös szabadnapunk. És akkor is ebben a forróságban sok mindent nem lehetett csinálni,max strandra menni,amit ő nem annyira szeret. Én a mai napig szeretek és szeretnék jönni menni ,csavarogni,de neki sokkal kevesebb igénye van már rá. Persze megértem,mert tavasztól telig alig tud pihenni,annyit dolgozik. De én is sokat dolgozom és jól esne többször kiszakadni a hétköznapokból,de már szinte csak a barátaimmal tudok,vele alig. Tudom,hogy vannak hullamvolgyek,valószínűleg ez is egy olyan időszak,mert néha meg ő pörög jobban,én meg lejjebb vagyok. De egyre többször jut eszembe,hogy magányosnak érzem így magam,mintha nem is lenne itt. Én szeretem őt,de nem tudom,hogy normális e amit érzek,hogy egyre több dolog aggaszt,egyre több mindent hianyolok. Van még ebből visszaút?