Volt olyan hosszú kapcsolatod ami nem teljesedett be?

Az összes ilyen volt. Nem is voltak közös célok eleve, mindenki mást akart. F

Volt, de aztán az ő célja a folytonos piálás volt és a minél előbbi teljes eligénytelenedés testileg-lelkileg. És elvárta volna, hogy továbbra is legyen hozzá gusztusom büdös pia és segg szagúan.

Igen, volt. Férjem előtt lévő kapcsolatom 7 évig tartott. Az illető nem akart összeköltözni velem. Neki a mama hotel kellett. Kényelmes volt neki, hiszen két utcára laktam tőle és mindig én mentem. 26 évesen meguntam (bár nem ez volt a szakítás oka), otthagytam őt. Vett nekem egy nyamvadt gyűrűt, akarta is az esküvőt meg a gyereket, de nekem együttélés nélkül ez kizárt volt. Rabolta az időmet.

4. Na ilyet se hallottam még... Én első szóra húztam volna mamahotelből, mint repülő a csíkot.

6. Elhiszem, nem vitatom, hogy vannak ilyen sztorik, csak nekem ez nagyon szokatlan, furcsa :)

#8 Azért akarta volna, hogy oda költözz, mert ott teljes kontroll alatt lettél volna. Az én exem is ilyen volt, addig verte a palávert, míg belementem, hogy odaköltözzek hozzájuk. Mondjuk, nálunk annyival másabb volta a helyzet, hogy külön bejáratunk volt, de ettől függetlenül életem legnagyobb hibája volt odaköltözni. A fickó betegesen féltékeny volt és még az anyjával is megfigyeltetett. Ha boltba mentem, akkor figyelte az időt, hogy meddig vagyok oda és mikor mentem be a kapun, megjegyezte, hogy "kislányom, jó sokáig vásároltál!". Ott szakadt el a cérna, mikor már azt is kitalálták, hogy tetszik nekem az exapósom (aki egy aszott vénember volt) mert állítólag egy családi vacsorán őt néztem 😃

Akkor sajnos nem egyedülálló eset.🫤 Én nem tudok együttélni ennyi emberrel, hozzájuk alkalmazkodni, így én megmondtam, hogy nem fogok odaköltözni. Egyszer majdnem beadtam a derekamat, de aztán meggondoltam magamat. Én rendszeresen az ügyeletes orvossal keféltem szerinte a kórházi budiban, ha hajnali négykor nem vettem fel a telefont. Állandó éjszakás műszakokat vállaltam, mert több pénzt adtak. Ironikus, hogy azért dolgoztam szét magam éjszakában, hogy el tudjunk költözni albérletbe, aztán megkaptam, hogy biztos azért vagyok éjszakás, hogy az orvossal digidugizzak. Az akkor nagyon rosszul esett amikor hajnalban hívott, nem vettem fel a telefont, mert dolgoztam - újraélesztés közben miközben nyomtam a beteg mellkasát, nem azaz első dolgom, hogy felvegyem neki a telefont. Nem hitte el, szerintem a mai napig azt hiszi, hogy kamuztam. Életet mentettünk akkor ott. Ráadásul egy gyerek életét. Ez baromi rosszul esett tőle. Utána kezdődött a fizikális bántalmazás, de az is módszeresen felépítve. Először csak lefogyott, aztán rángatott és a végén ütött. Lehet jobb is, hogy nem éltem vele, mert elkattant volna az agya, lehet, hogy a kést vágta volna belém, mert azt hitte, hogy aznap éppen félre mentem. Szerintem pszichiátriai eset. Szakítás után 4 évig zaklatott online, hiába tiltottam, újra és újra felregisztrált mindenféle platformra, hogy felvegye velem a kapcsolatot, amire ugye nem reagáltam. Akkor pattant le amikor megírtam neki, hogy fejezze be, mert rohadtul unom és végleg vége van, fogja fel és hogy terhes vagyok. Ne is reménykedjen. Azóta nem is keresett. Rettenetesen abúzív kapcsolat volt, nem tudom miért akartam vele egyáltalán együtt élni.