15 év együttlét, 2 gyerek, alkoholproblémák, mi lenne a jó döntés?

Az alkohol nem maga a probléma, hanem egy tünete a problémának. Szóval a helyes döntés a valódi problémával való foglalkozás.

Sosem értettem, hogy mit lehet még szeretni egy ilyen emberen? Max ragaszkodsz ahhoz ami elmúlt, szereted amilyen volt, de mi kell még ahhoz, hogy kiábrándulj belőle?

Én is ultimátumot adnék neki. Azért az, hogy a saját gyerekeit nem mered rábízni, az igenis vörös zászló, ennél bármi jobb. Én megmondanám neki, hogy vagy elmegy elvonóra, rendbeszedi magát, vagy akkor fulladjon meg a saját hányásában egyedül, de ehhez te nem asszisztálsz. A gyerekeknek sem érdeke ezt nézni, sőt. Nálunk is kicsik még a gyerekek, 4 és 1 évesek, és ezt egészen biztosan nem hagynám. Tudom, hogy ez csak tünet, valami baja van, de ha nem változik semmi, akkor nem tudnék csak úgy megértéssel szomorkodni mellette, a kicsikre is gondolnom kellene. (A családban van absztinens, aki bizony nagyon sokat küzdött a függőségével, az állami elvonók amúgy semmit sem értek, amit #1 ír, az Anonim Alkoholisták, na az tényleg működött, 3 hónap után mehettünk látogatni, valami fél évig volt bent már több, mint 10 éve, de azóta nem iszik és a gyerekeivel is ismét jó a kapcsolata, a feleségével is egymásra találtak, a karrierjében is előrelépett, szóval minden, amit csak remélni lehet egy ilyen helyzetben, pedig azért nála a napi 1 üveg vodka az alap volt, szóval naaagyon mélyről indult).