Szóljak a barátnőmnek hogy azok a ruháim amiket most kimosott nagyon büdösek( doh szag "öreg szag") vagy nyelvem be?

Hasonló - ha nem ugyanolyan - szituval küzdök én is. Szarul lett megépítve a kádár kocka házam még mielőtt megszülettem volna. Rohadt szarul szellőzik, penészedik, párásodik, nem mozog a levegő... ha kinyitsz is mindent, akkor sincs kereszthuzat.

Ha mosok, utána szárítógépbe kell raknom a ruhát, mert kiteregetve soha nem szárad meg, esetleg nyáron, de télen még annyira se. Ha meg is szárad, savanyú dohos lesz.

Szárítógépbe rakva jó illatúak lesznek, viszont mihelyt kiveszem és mondjuk a szekrénybe akarom őket rakni és pl 1-2 napig nem viselem őket azonnal, akkor átveszik a benti dohos levegőt és ugyanott vagyok... ezért a szárítógépből szoktam öltözködni.

Jövőben majd tervezem újjáépíteni ezt az egész szart, de ahhoz még pénzt gyűjtök ... nem kevés egy házépítés.

Gyerekkoromba többször megszóltak, bántottak emiatt, szabályosan gátlásos vagyok és fóbiám van hogy szagos vagyok, pedig azóta ügyesebben kezelem a problémát. Többször megjegyezték már azóta, hogy milyen illatos vagyok, de a gyerekkori élmény még mindig megmaradt és kb nem hiszem el amikor megdicsérnek.

Ami a te eseted illeti, ha a másikat érettnek tartod, hogy nem fogja sértésnek venni, akkor lazán elbeszélgethetsz vele, hogy dohos a ház. Ez egy probléma, nem sértés. Persze csak ha nem úgy fogod közölni, mint a gyerekek, hogy lebüdösözöd a másikat nyilván.

Ha elhallgatod, akkor szőnyeget húzol a problémára, nem adsz neki visszajelzést.