Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Fel tud hergelni ennyire a párod, vagy ez nem normális dolog?
Érezted már úgy, hogy annyira felbosszant a párod, hogy törnél, zúznál magad körül? Hogy oda csapnál egy tányért, telefont, bármit ?
Mennyire tolerálható ez a viselkedés bármi miatt?
Sajnos nálunk ez jelen van, pár perc után lenyugszik és utólag azt hozza fel mentségként, hogy én bőszitem, mert tartom a magamét vagy mert olyan dolgokat állítok ami nem igaz. Pl ha felhozok egy problémát, hogy nem tetszett valami amit mondott, ahogy állt egy dologhoz, vagy valami tette miatt úgy érzem hogy nem tisztelt, nem voltam elég fontos számára… csak ilyenkor lesz ennyire ideges, ha valamit állításom szerint ő nem tett jól vagy ez rossz érzést okozott nekem. Ő invalidálja, letagadja teljesen támadásnak veszi.
Ha más miatt ideges nem látom ilyennek, azt is mondja hogy én hozom ki belőle azzal, hogy folytatom a veszekedést. Van olyan, hogy tényleg a másik váltja ki, vagy ebben nekem nincs felelősségem és egy esetben sem elfogadott őrjöngeni?
válasza:Geez, idegbeteg állatja...
Nyilván nekem is rosszul esik, ha a párom rámutat a hibáimra. Szarul esik, na. De én uralkodok az érzéseimen és nem azok rajtam.
Az önkontroll hiánya borzalmasan férfiatlan dolog. 14-5 évesen még azt mondom oké, még nem ismeri annyira magát.. de flenőttként ez egyszerűen szánalmas, kerülendő. Egy ilyet havernak se tartanék, nemhogy párban lenni vele..
F30
1, köszönöm a válaszod. Sajnos engem is nagyon taszít, amikor így kikel magából, pedig én mindig normális hangnemben közlöm a problémát.. persze van, hogy többször mondom el ugyanazt amíg felfogja, mert folyton ellenkezik és kifogásokat gyárt, aztán a sokadik ilyen meg nem értésre elkezd csapkodni.
Azért is gondolkodtat el, mert alapból ő egy tök rendes és kedves ember, meglep amikor így viselkedik . Ezért gondolkodtam el, hogy mennyi lehet az én felelősségem ebben vagy itt csakis ő kell dolgozzon magán.
válasza:A kérdésre válaszolva: igen, éreztem már így magam, és a feleségem is miattam. A tehetetlenség és sértettség keveréke hozza ki az emberből. Volt olyan, hogy a feleségem dühében becsapta a konyhaszekrény ajtaját, utána üvegcserepeket sepregettünk. Én a gyereknek vettem új uzsonnásdobozt, mivel dühönben földhöz vágtam.
Ezt most elolvassa valaki, és rávágja, hogy na tessék, primitív romák egy zempléni putriból. A valóság meg nem is állhatna ettől távolabb. Egyszerűen minden embernek van egy tűréshatára és túlélési stratégiái. Van, aki lelép, van aki iszik, van aki sértegeti a másikat, megint mások félrekefélnek. Mi néha földhözcsapunk dolgokat.
"mennyi lehet az én felelősségem ebben vagy itt csakis ő kell dolgozzon magán"
Egészen biztos vagyok benne, hogy ha csak nálad veszíti el a kontrollt, akkor neked is van ebben tennivalód. Amikor az ember feszíti az ásó nyelét, van, hogy elkezd recsegni. Ha ilyenkor tovább feszíted, el fog törni. Biztosan van jele annak, hogy közelíti a tűréshatárát, ilyenkor ez neked visszajelzés, hogy kontraproduktív, amit csinálsz.
Sejtem, hogy erre azt fogod mondani, hogy "de hát nekem van igazam, nehogy már én vegyek vissza". Megértelek. Ezzel együtt elvileg együtt akarsz vele működni, és ha sorozatosan olyat csinálsz, amiről pontosan tudod, hogy ki fog tőle borulni, akkor már egóharcról beszélünk.
Kedves 2.! Köszönöm neked is, hogy leírtad a te tapasztalatod. Kicsit más megvilágításba helyezted a dolgokat a fejemben.
Vita közben mindkét fél úgy érzi, hogy neki van igaza és a másik látja rosszul a dolgokat.. legalábbis nálunk. Nagyon sokára jutunk el oda, hogy a párom validálja az érzéseim és elfogadja, hogy azzal amit mondott vagy tett tényleg megbàntott. Neki sok minden “semmiség” , “nem jelentett semmit, nem nagy dolog “ ami nekem meg igen.. ilyenkor ha sokáig magyarázom az én álláspontom és a sértettségem akkor borul így ki, és repül egy pohár, egy ajtóból az üveg. Én nem így szoktam levezetni, hanem rögtön sirok egy jó nagyot és emiatt voltak olyan gondolataim, hogy a párom agresszív lehet ha így csinál ilyenkor. Sajnos az is megfordult a fejemben, hogy emiatt nem merek gyereket vállalni vele mert nem akarnám ennek kitenni… persze nem gyakori de emiatt kezdtem kicsit megijedni és gondoltam jó lenne másoktól is vélemenYt hallani, mennyire általános ez..
válasza: válasza:Versenyeztek, hogy kinek van igaza, nem értitek meg egymást, ő agresszív, te pedig sírsz.
Miért ragaszkodsz ehhez a kapcsolathoz?
válasza:"Vita közben mindkét fél úgy érzi, hogy neki van igaza és a másik látja rosszul a dolgokat.. legalábbis nálunk."
Nem csak nálatok, szerintem mindenhol. A baj viszont nem abból fakad, hogy mindenki meg van győződve a maga igazáról, hanem abból, hogy mindenki csak mondja a maga igazát, ahelyett, hogy meghallgatná a másikat.
Engem például a feleségem azzal szokott végletekig kiborítani, amikor mindent cáfol, amit mondok (pontosabban keres benne valamit, amit meg tud cáfolni). Ha meg nem tudja megcáfolni, akkor kitér a válaszadás elől. Aztán az egészre az teszi fel a koronát, amikor a kikerült kérdésekkel cáfolja, hogy mindenre nemet mond, hiszen azokra sem mondott nemet. Na ilyenkor szoktam felrobbanni. :D
"Nagyon sokára jutunk el oda, hogy a párom validálja az érzéseim és elfogadja, hogy azzal amit mondott vagy tett tényleg megbàntott."
Nagyon érdekes lenne látni egy ilyen párbeszédet. Mindenesetre szerintem tökéletesen kezelhető történetnek hangzik.
válasza:"Miért ragaszkodsz ehhez a kapcsolathoz?"
Bocsássa meg nekem a világ, de én képtelen vagyok megérteni és elfogadni, hogy ha egy párkapcsolatban megjelenik a tehetetlenség érzése, és a veszekedés, akkor az az első kérdés, hogy miért vagy még vele. Én olyan párkapcsolatot még nem nagyon láttam, ahol nem jön olyan pont, ahol a helyzet rendezése mindkét ember képességein túlmutat. Bizonyos kapcsolatok megugorják, mások nem; ez része a fejlődésnek.
Mármint félreértés ne essék: ami egyértelműen nem megy, azt nem kell erőltetni. Ha már az ember nem látja a reális esélyt az előrelépésre, akkor el kell szépen köszönni egymástól és továbblépni. Ugyanakkor szerintem az eluralkodó feszültség éppen annak a jele, hogy az ember érintett, fontos neki a kapcsolat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!