Páromnak jeleztem, hogy kicsit fogja vissza a hisztijét a munkája miatt, és hagyja abba a passzív agresszív megjegyzéseket. Ti ezt a szitut hogyan látjátok?

"Rendszeresen megjegyzéseket tesz, hogy én home officeban mennyire jól érezhetem magam, neki bent kell lenni az irodába, alig jut ideje magára"

Ennyi lenne az a bizonyos hiszti? Nem tudom, nekem ez nem úgy hangzik, mint ami ellened irányulna, még ha zavar is téged. Inkább csak talán együttérzést várna időnként tőled. Hiszen lehet, hogy nincs bent annyi munkája, de napi 10 órákat + bejárás ugyanúgy elcsesz, és gondolom szívesebben töltené hasznosan az idejét. Ez egy reális igény bárki részéről, fizetéstől függetlenül. Arról nem beszélve, hogy még nehezebb ezt megélni, mikor konkrétan azt érzed, hogy feleslegesen ülsz bent ebben az időben. Aki tevékeny, szeret haladni, és hasznosan tölteni az idejét, nem ilyen "portásember" típus (már elnézést), azt ez zavarni fogja.

Más kérdés, hogy mennyit hangoztatja, mert nyilván ha folyton folyvást csak elégedetlenkedik miatta, akkor nem a saját prioritásai mentén választott munkát, és célszerűbb lenne váltania.

Lehet csak a kiégés kezdete ez nála.

Lehet ő úgy látja hogy amit bent kell csinálnia azt otthon is meg tudná tenni és az azért kötetlenebb.

Megmondanám neki, hogy vagy megtanul értelmesen viselkedni, vagy szétválnak útjaink.

Amikor valakivel ismerkedek, a legalapvetőbb dolog, hogy elfogadjuk egymás életét, ízlését, munkáját, világnézetét, stb. Ha ez nem megy, akkor egész egyszerűen alapjaiban lenne működésképtelen a kapcsolat. A tisztelet és az elfogadás az egyik fő alapeleme egy valamire való kapcsolatnak. Ha ez nincs meg, a fene megette az egészet. Innentől kezdve meg nyilván nem inzultálhat a munkám miatt, hiszen elméletileg elfogadott mindenestül.

Ha meg neki van baja a munkájával, akkor ne engem maceráljon, hanem vagy tanulja meg a problémáját megoldani, vagy keressen olyan munkát, ami mellett nem lesz idegbeteg.