Szerintetek ez már társfüggőség? Hogyan tudok segíteni a legjobb barátnőmnek?

Mindketten 30 körüli nők vagyunk, sok éves barátsággal. Az a helyzet, hogy bár megosztjuk egymással a magánéletünket, nincs hozzá jogom, hogy beleszóljak az életébe. Tanácsot adhatok neki, de mintha meg se hallaná, így kezdem feladni de szeretném kikérni a véleményeteket.

Folyamatosan kapcsolatban kell lennie, liánozik. Az egyedüllét gondolatától is rosszul van, sőt néha mintha le is sajnálná a szingli nőket. Az aktuális kapcsolatából csak akkor lép ki, ha van már helyette egy új. Ilyenkor kb egy-két évig hatalmas rózsaszín köd van, nem akarja észrevenni a valóságot. Ugyanis itt jön a másik probléma, mert mindig ugyanazt a típust választja. Nagy hévvel udvarolni kezdenek neki, bombázzák a szerelmi vallomásokkal, elárasztják rögtön romantikus ajándékokkal. Hívogatják őt, meglepetésszerűen megjelennek a munkahelye előtt stb. Aztán már a kapcsolatban mindig ellenőrzik őt, féltékenykednek. Ilyenkor a barátnőm kimagyarázza, hogy ez csak a szerelmük jele. De amikor egyre durvább a helyzet, már fél, és már keresi a következő férfit, aki "kimenti".

Próbáltuk neki felnyitni a szemét, hogy a kezdeti hősszerelmes jelekre figyeljen oda, mert nem feltétlenül jó jelek. De ilyenkor annyira felháborodik és ellenséges velünk, hogy a szerintünk igazi megoldást (pszichológus) nem is merjük megemlíteni neki a csajokkal. A családja, a szülei nagyszerű emberek, imádja őket, az apjával is nagyon jó a kapcsolata, szóval ez kilőve.

Jelenleg is már gondolkozik a szakításon, de nincs meg még a következő jelölt. Javasoltam neki, hogy legyen kicsit egyedül, szabadon de rögtön leteremtett, hogy unalmas egyedül, nem vénlány, hogy egyedül besavanyodjon. Mondtam, mert az jobb ha attól kell félned, hogy megüt-e? Hogy azt kell hallgatnod, ahogy ordítva verik a bejárati ajtódat? De mintha meg se hallaná.

Próbálok jó barátnő maradni, nem okoskodni, csak segíteni, de kezdem elengedni, hiszen felnőtt ember. Esetleg ha van itt egy olyan nő, aki ilyen helyzetben volt, mint én, és tudott segíteni a barátnőjének, akkor megköszönném ha leírná a tanácsát.