“Anyuci kicsi fia” pasit fogtam ki, vagy ez normális és változni fog?

Több mint 4 éve vagyunk együtt a barátommal, a húszas évei elején ismertem meg, én még a gimi végén tartottam. Akkor még nem is furcsálltam, hogy a szüleivel él és ők látják el (főzés, mosás stb.)

Ma már viszont kereső felnőtt férfi a húszas évei közepén jár és bár összeköltöztünk, így én mosok, főzök rá, de ebédelni még mindig szinte minden egyes nap hazajár a szülőkori házába a szüleihez. Ahogy telik az idő egyre furcsábbá vált ez nekem, már többször szóvá tettem, amire az volt a védekezése, hogy ha most nem tölt velük minőségi időt, lehet később bánni fogja, ha már nem lesznek, illetve hogy mivel tanuló vagyok nem várja el tőlem, hogy minden nap ebéddel várjam haza (amit egyébként szívesen megtennék, ha nem is minden nap de az esetek többségében igen).

Annak örülök, hogy ilyen jóban van a szüleivel, de ez már kicsit sok nekem és leginkább attól félek, hogy nem fog változni a jövőben. Ugyanakkor meg “csak” a barátnője vagyok, szóval lehet nem kéne még ennyire előreszaladnom a jövőt illetően.

Kérlek a nagyon negatív és lekezelő stílusban írt hozzászólásokat ne küldjétek el, a többi véleményt viszont örömmel várom!

Köszönöm!