Előfordult már valakivel, hogy a párja elviselhetetlen szülei miatt gondolkozott el a szakításon?

A párommal a szüleinél lakunk. Szerettünk volna elköltözni, de az anyjának egyre rosszabb az egészségi állapota. Sok segítségre szorul. Nem sok időre lehet magára hagyni. Emiatt a párom csak részmunkaidőben tud dolgozni. Tulajdonképpen az én fizetésemből élünk mert az anyja nyugdíja el megy gyógyszerekre. Az apja meg el költi hülyeségekre. Ezen kívül az égvilágon semmit nem csinál. Haza ér a munkából le fekszik a tv elé és várja hogy kiszolgáljuk.

Ha ennek nem teszünk eleget azonnal akkor az anyja felháborodik hogy nah majd ő meg csinál mindent ha már mi semmire nem vagyunk képesek. És ha nem vagyunk mellette körülbelül minden percben akkor föl kel, el esik, megsérül, és még rosszabb állapotba kerül.

Teljes mértékben egyet értek azzal hogy az idős szülőket ápolni kell, de ezért cserébe egy kis kedvesség jól esne. Ehelyett állandóan furják a kapcsolatunkat, a páromat próbálják ellenem hangolni. Napi szinten elmondják hogy bezzeg az ő idejükben ennyi évesen már mindenkinek saját háza meg családja volt, mi meg itt vagyunk az ő nyakukon. Holott pont miattuk nem tudunk saját életet kezdeni.

Már kész idegroncs vagyok. Néha elgondolkozok rajta hogy ki szállok ebből a kapcsolatból, akármennyire is szeretem a párom. :(