A nőknek ez a "szeretlek kimondása téma" miért ilyen fontos?

Először is maga az őszinte és gördülékeny kommunikáció a fontos. Ha egy férfi nehezen mondja ki, amit érez, az nem biztató jel a jövőre nézve, mert sok gondot okozhat.

Másodszor meg egy ideális kapcsolatban a felek szeretik egymást, és történnek előrelépések. Ha szereti, és ezt kimondja, tudhatja a másik fél, hogy jól haladnak. Főleg ha olyan típus, aki nehezen mutatja ki nonverbálisan az érzelmeit. Hiszen ha nem szeretné, az azt jelenti, valami bibi van.

Nem tudom másnak miért fontos. Én magamból indulok ki. Nekem, ennek a szónak valóban súlya van. Nagyon ritkán használom, csak az igazán fontos személyeknek mondom, nekik se gyakran. Mert szerintem ez egy erős szó, amit érzelmitöltet nélkül használni hazugság.

Tudom, hogy sokan érzelem nélkül, csak úgy használják, mint a köszönömöt, vagy a bocsánatot, már, már illemből, vagy megszokásból, de én nem és így súlya van, akkor is, ha kapom, akkor is, ha adom.

2#

Abban az esetben, amit írsz, hogy közben szarul bánik valaki a másikkal, nem nagy dolog, sőt, teljesen értéktelen. Ha valakinek így is van értéke, az önbizalomhiányból, önértékelési gondokból és főleg naivitásból adódhat.

Az őszinte szerelmi vallomásnak viszont van súlya, mert azt az ember nem mondja oda akárkinek, mint egy jónapotot. Ebben az esetben a szó ugyanolyan ajándék, mint az érzés.

Voltam én a másik oldalon is ám! (Nem, nem műtöttek át magam nőnek! 😂)

Harapófogóval kellett kihúzni az érzelmeket, nagyon vidám volt...

Nem nemfüggő.

3,4: Pontyosan, adom!

Nekem csak az mondta ezt, akit alig par órája ismertem (és még magyarul is alig tudott), meg az, aki nemcsak verbálisan, de végül már fizikailag is bántalmazott.

Ugyhogy én erre nem adok. Persze egész más ha valaki hónapokkal később mondja, és érzem hogy úgy is van, de a férfiak ezt nem nagyon szeretik mondani. Meg valahogy én se. Inkább érezni, éreztetni, az nekem többet jelent.

Én már csak a tetteknek hiszek! Abból le tudom szűrni, hogy szeret e az illető. Volt aki nyomatta a szép szavakat, de amikor arra került volna a sor (több év után), hogy ő is viszonozza a sok jót amit tőlem kapott, akkor mindjárt visszavonulót fújt (nem akart elköteleződni).

Klassz dolog ha valaki azt mondja, hogy szeret, de a tettei sokkal beszédesebbek.

Fontos. Mert igenis nagy dolog. Nem minden férfinak alap, hogy szerelmes a nőbe, akivel van. Én már szívtam meg azzal, hogy mondtam, de ő nem viszonozta. Úgy is, hogy ő mondta először, majd többször, végül azzal szakított, hogy ja amúgy az sosem volt igaz. Úgy is jártam, hogy egyáltalán nem mondta egyikünk se, én azért, mert féltem, hogy nem kapok viszonzást, mint ahogy ugye történt is korábban, ő meg mondta, hogy nem fog olyat mondani, amit nem érez, szakítás után mondta is, hogy sosem szeretett.

Úgyhogy nekem fontos, hogy szerelmes legyen belém a párom. Nyilván ez átalakul később, de az első években mindenképp érezzen szerelmet és mondja is. Csak olyannal vagyok hajlandó együtt lenni, aki biztos az érzéseiben és ki is tudja fejezni! (Ilyen a párom :))