8év után normális hogy megváltoztak az érzéseim?

Nem normális, főleg ha ellentétes. Mert ugye a szerelem ellentéte vagy a gyűlölet, vagy a közöny. Egyik esetben sem lehet ezt már kapcsolatnak nevezni.

Ismer mindenki olyan párt, akiket összeköt a kényszer. Hitel, gyerek, közös ingatlan, anyagi függés. Azért vannak együtt, mert egyik se tud elmenni. De a szerelem már régesrég elmúlt, csak az undor és a harag maradt. Jobb napokon elvannak egy légtérben, de többnyire megy a háború. Öröm az ilyen szomszéd. 🙄

Te így akarsz élni? Az valahol érthető, mikor két alkoholista kisnyugdíjas ennek ellenére együtt marad élete végéig. Arra a pár évre mit pattogjon, meg miből? De te (valószínűleg) még fiatal vagy, előtted az élet. Te nem vágysz szerelemre? Boldogságra? Jobb az, ha már az is idegesít, ahogy veszi a levegőt?

Mi régebb óta vagyunk együtt, de nem érzem azt, hogy elmúlt volna a szerelem.

Persze nem olyan, mint a rózsaszín köd az első hetekben. Az olyan, mint a szalmaláng, nem véletlenül hívják így. Heves, magas hőfokon ég, de hamar elhamvad, ha nem illetek össze. Hosszú távon avartűz lesz belőle: sokszor a felszínen nem látszik, de mindig izzik, és elég a legkisebb fuvallat, hogy lángra kapjon.

A szex senkivel se volt ilyen jó. Azzal, hogy az évek alatt összeszoktunk, nem lett unalmas. Ma már nem attól csúszik le a bugyim, ha meglátom póló nélkül. Pontosan tudja, hogy mivel tud pár pillanat alatt beindítani, és viszont. Minden pontját ismered a másik testének. Természetesen nem a szex az egyetlen jó, de enélkül a vágy nélkül csak barátok lennénk.

Az is igaz, hogy ő a legjobb barátom. Órákig tudunk beszélgetni, nincs tabu téma. Ő a támaszom, és én az övé. Bárkivel szemben kiállunk egymásért. Nálunk nincs vita se q pénzről, se a takarítás miatt, a gyereknevelésről is hasonlóan gondolkodunk. Meg úgy általában a legtöbb dologról. Kiegészìtjük egymás hiányosságait. Elfogadtuk és együtt tudunk élni egymás hibáival.

Nem tökéletes ő se, én se, a házasságunk se, de igyekszünk mindent megtenni, hogy jó legyen. Magától nem hiszem, hogy működne, vagy nem ilyen jól. Hol könnyebb, hol nehezebb. De ketten toljuk azt a bizonyos szekeret. Nem dupláztuk, inkább négyszereztük azt, amit közösen elértünk.

Aztán lehet, hogy külső szemlélő erre azt mondja, hogy unalmas meg langyos fhosh, mert ő csak a kezdeti pillangós, lábremegős lángolást tekinti szerelemnek.