Párkapcsolat: miből nyilvánvaló, ha az egyik nem "önmagáért" szereti a másikat, hanem amit nyújtani tud?

" belső értékeken alapuló, önzetlen szeretet"

Abból is van, aki többet tud nyújtani.

"Értem, tehát ha az egyik fél mondjuk tartósan megbetegedve..."

Tehát megy a mellébeszélés.

Ha tartós megbetegedésről lenne szó, akkor miért nem írtad?

Ja, mert szó nincs erről, csak megy a hiszti, amikor nem a buksidat megsimogató választ kapod.

"Ha tinilányok írásait szeretnéd olvasni, a "Tini párkapcsolatok" kategóriát ajánlom, eltévesztetted."

Te tévesztetted, mert rossz helyre írtad ki a kérdésedet.

Aha. és már 30-asonál sem szempont a szex. :)

Nem kihegyeztem a témát, hanem egy példát írtam.

Mondom, hogy tini lányként nem ide kellene írnod.

Hisztizel, ahelyett, hogy válaszolnál arra, hogy mi is az önmagad, amiért annyire lehet szeretni téged, hogy semmit nem kell nyújtanod egy kapcsolatban.

Szerintem abból lehet látni ha bizonyos dolgokat, bizonyos gesztusokat eddig megadtál neki és ezeket megszünteted vagy "visszaveszel" belőle, akkor a másik hogyan reagál erre.

Egy sarkított példa: Ha eddig mindig mindent megkapott a másik amit csak kitalált pl. tárgyakat, utazásokat, programokat stb és ha ezekből visszább kell venni és így ő nem jut hozzá, akkor egyből látni fogod, ha nem csak téged szeret hanem azt amit nyújtani tudsz.

Vagy ha neked a munkáddal kapcsolatban egy nagyobb projekten kell dolgoznod, és kevesebb időd jut a párodra (de ezt rendesen megbeszélitek), akkor ő ezen megsértődik, mert ilyenkor a figyelemből fog kevesebbet kapni, mint ahogy azt megszokta. Ugyanez van egy nagyobb betegség esetén. Ha nem áll melletted, nem segít akkor is ha nem kap érte "ellenszolgáltatást".

Tehát aki valóban téged szeret, az akkor is szeret ha megmagyarázható okok miatt (amiket fentebb írtam) nem kapja meg azt a figyelmet minden téren amit megszokott, de még így is melletted áll és nem követelőzik, hanem a társad marad jóban rosszban.....

Egyébként én ezt egyszer megtettem valakivel akit tényleg nagyon szerettem önmagáért, de tényleg csak azért amilyen volt.

Soha semmit nem kaptam tőle egy kávén kívül pedig évekig (!) közöm volt hozzá. Se pénzt, se nyaralást, sem éttermezést, sem ruhákat, de még egy szál virágot sem, semmit az ég világon. Még sem voltam neki elég jó.....

Ennyit az önzetlen szeretetről/szerelemről.

Manapság már szerintem nagyobb azoknak a kapcsolatoknak az aránya ahol nem magát az embert nézik csak a felek, hanem az általad említett "mit tud nyújtani" értéket. Ez vonatkozik anyagi dolgokra, figyelem elhalmozásra, élményekre (a flow érzést állandó magas szinten tartására) stb, stb. Sokan azt várják el a másiktól amit önmaguk nem tudnak megteremteni valamilyen oknál fogva. Saját magukat akarják kiegészíteni a másik által, magasabb szintre lépni, mert belőlük hiányzik valami és erre kell egy kiegészítés, csúnya szóval egy pótalkatrész. Ezek a kapcsolatok nem tartanak sokáig, mert nem két "egész" ember kapcsolódik egymáshoz, hanem az egyik a másikban látja a saját boldogulásának a kulcsát (a másik nélkül nem tud bizonyos dolgokban szintet lépni).