Normális ez a fajta féltékenykedés?

Megbízom a páromban, viszont a fogalmam sincs honnan eredő féltékenységem néha majdnemhogy felemészt.

Vannak fiú barátai, haverjai és ha velük van én aggódom, pedig semmi okom rá, hiszen szeretjük egymást és ő hűséges típus, sosem csalódtam még benne.

Nekem ő az első, esetleg önértékelési problémákból merülhetnek fel a negatív gondolataim?:(

Már beszéltünk mélyebben erről a témáról, ő is ilyen és neki sincs rá különösebb oka, hiszen én is hűséges vagyok és megbízunk egymásban, viszont nagyon hasonlítunk egymásra és lehet, hogy a probléma forrása egy gyökérből származik.

Mindig megnyugtat, ha előjön a féltékenységem, de félek, hogy egyszer ez sok lesz a számára és értelemszerűen nem szeretném korlátozni, mindig örülök neki ha van társasága, hiszen ez hosszútávon rossz hatással lehet a kapcsolatunkra.

Mivel segíthetnék magamon?