Hogyan szakítsak olyasvalakivel akit nagyon szeretek?

Nem ismeri el ha ő nem megfelelően viselkedett, magát mártírnak állítja be, a végén nekem van bűntudatom és érzem magam rosszul hogy egyáltalán szólni merek hogy bántóan viselkedik velem. Kiforgatja a szavaim és ellenem fordítja őket. A rossz dolgok ellenére az első olyan párkapcsolat az életemben amiben jól érezném magam. Mindkettem 30-asok vagyunk. De úgy érzem ha a csillagokat is lehoznám az égről akkor sem lennék elég jó és belekötne mindenbe az életemben.

Régebben naívan azt hittem, ha ember figyel a párjára, támogató vele, meghallgatja, segíti, hűséges hozzá, minőségi időt tölt vele, és még a szex is jó, akkor jól kéne működni a párkapcsolatnak.

Úgy gondolom az ő családja nem volt túlzottan támogató vele az életében. Mindig 101%-ot próbált teljesíteni, tanulásban, munkában egyaránt. De az élet nem így működik, attól sem jobb nem lesz, sem boldogabbak nem leszünk tőle.

Nehéz volt az élete, de ez nem ok arra hogy rondán viselkedjünk a párunkkal és annak családjával. Főleg hogy a családom is barátsággal közeledett felé, de neki soha semmi nem tetszik.

Úgy látom arra pontra jutottam hogy ez a kapcsolat már csak árt nekem.

A baj, hogy fülig szerelmes vagyok belé (~1,5 éves kapcsolat), és egyfolytában csak a szép időkre tudok gondolni...