Nők számotokra mi az ideális önmegtartóztatási szint a párotokkal kapcsolatban?

annyira butus ez a kérdőívnek szánt, de a kérdőívhez az égvilágon semmiben nem hasonlító vmi.

összefoglalom egy mondatban: a szex akkor jó és egészséges, ha konszenzusos, és mindkét fél örömét szolgálja.

Azért az elég érdekes, hogy a szintek között van a perverz / nimfó (aminek a leírása nem is felel meg a perverzitásnak), a lábtörlő, meg 3 kategória, aki lesz...ja a pasiját. Azért ez nem gy működik, hogy aki törődik a párjával nőként, az csak ez a két kategória lehet.

Nem kell olyan kapcsolatban bent maradni, ahol nagyon nagyon különbözik a szexualitás terén az igénye a két félnek (max. ha tudható, hogy rövid ideig fog tartani az az állapot, pl. betegség vagy terhesség, akkor meg normális ember nyilván méltányos). Nem gondolom, hogy olyan van, hogy CSAKIS ez a probléma, egyébként meg a tökéletes párkapcsolat. Szenvedtem én is egy évig egy olyan kapcsolatban, ahol nem egyeztek az igények - megtanultam azt, hogy ezen a téren a kompromisszumkötés csak toldozgatás-foldozgatás, és nagyon nincs értelme.

A másik dolog, meg ami egy féves idea, amiből kiindul ez a kérdés, az az, hogy minden férfi a röptében a legyet is, napi 2-3-4x akar, ami nem igaz, mert férfiak között is van olyan, akinek ennél kevesebb az igénye, meg olyan is, aki nem vágyik semmilyen extrább szexre.

Én amúgy az a típus vagyok, aki néha, de nagyon ritkán hajlandó akkor is zexelni, ha nem vagyok olyan hangulatban, ha látom, hogy ezt visszakapom a másiktól. Viszont ha vágyik olyan szexuális aktusra, amire én nem, arra nem vagyok vevő, és fordítva sem várom el, hogy olyat csináljon, amitől a hideg futkos a hátán... és akkor inkább legyen vége, mint hogy bármelyikünk úgy érezze, hogy a másik korlátozza.