Szerintetek van jövője a kapcsolatunknak,ha nekem a pénz már fontosabb,mint hogy együtt maradjunk?

Már 4 éve együtt vagyunk,még ott sem tartunk,hogy saját lakást vettünk volna,hisz nincs rá pénzünk és egyre drágább minden.

Megoldásképp felvetettem,hogy menjünk ki külföldre dolgozni,2 év alatt össze tudnánk spórolni egy új lakás önrészére,5 év alatt a teljes lakásra.

A párom hallani sem akar erről,holott mindketten egyszerű operátorok vagyunk, nem olyan munkája van,amit kár lenne otthagyni.

Most kb ott tartunk,hogy azt mondta,menjek ki egyedül ha ennyire akarok,ő megvár. (3 hetente otthon lennék egy hetet)

Kérdezem én tőletek,mennyire normális ez? Oké, hogy megvár,de mit gondol, összeszedem kemény munkával a sok pénzt,ő meg majd beleköltözik a szép új lakásomba amit megveszek magamnak?

Úgy érzem ha semmit nem képes tenni a jövőnkért,akkor feleslegesen vagyunk együtt.

A külföldi munkát semmiképp nem akarom elhalasztani,én nem szeretnék 30 évig 60 milliós kölcsönt fizetni..

Nagyon szar gyerekkorom volt,mindenben nélkülöztünk. Megígértem magamnak,hogy jó életet teremtek magam köré. Nekem egyre inkább csak ez számít,hiába szeretem őt.

Egyébként egy nagyon intelligens,kedves,csodálatos ember,nagyon jól megvagyunk ezt leszámítva.. de úgy érzem ez szét fog minket szakítani,hiszen ő sem enged és én sem.

Azt mondja,gyerekes vagyok,meg álomvilágban élek,mert azt hiszem kimegyek külföldre aztán csak úgy összespórolok?!

Meg hogy mi bajom van a 30 év kölcsönnel,más is így él és kibírja.

Értem,jó nekik. De én nem kibírni akarom,meg életem végéig kupurgatni,hogy maradjon hó végére enni is valami.

Ha egyszer van rá lehetőségem,hogy kimenjek és jól keressek,az egész fizetésem félre tegyem,minek választanám a nehéz utat?

Nem értem őt sem,miért nem akar velem jönni. Azt mondja ő már túl öreg ehhez, (38) és neki jó amit csinál.