Ez szerintetek bírható?

#11 Azért heti 12 órányi hobbit nem neveznék úgy, hogy "mindenki fontosabb, mint saját magad".

Vagy te heti hány órát foglalkozol olyasmivel, ami kikapcsol?

#13 Kicsit olyan érzésem van, hogy mivel ti másképp csináljátok, ezért feltétlenül meg akartok győzni arról, hogy rosszul csinálom, anélkül, hogy felmérnétek, az adott helyzet nekem mennyire felel meg. Azt gondolom, hogy leválltunk a szülőkről. Sőt, amúgy talán a többiekkel ellentétben fel is nőttünk annyira, hogy felismerjük, hogy "nem csak akkor van valakinek szüksége segítségre, ha már fürdetni kell menni". Mert akkor már hetente egyszer "rányitni az ajtót" szörnyen kevés. Szervezni egy közös kirándulást, együtt elmenni ebédelni egy étterembe vagy múzeumba esetleg színházba simán jót tesz azoknak a szülőknek is, akik amúgy nem szorulnak mosdatásra.

Amiket felsoroltál, azokat én/mi is csináljuk a gyerekek kivételével, de nem tekintem őket hobbinak.

Van nekünk is kertünk. Most hétvégén mi is újrafüvesítettünk.

Mi is csináljuk a kék túrát, de ez nem rendszeres, csak ha van rá időnk vagy van hozzá kedvünk.

Általában barátokkal vagy családdal.

Hetente egyszer szoktam járni úszni, ez is inkább sport. Illetve írtam is, hogy az öcsémmel is el szoktam járni futni.

Szoktunk mi is filmet nézni, bár tényleg nem sokat. Helyette órákat netezünk. De ezt sem tekintem hobbinak.

Havonta kétszer fixen járunk sörözni a két baráti társasággal (mármint megbeszélve, hogy minden hónap első csütörtöke), de gyakran beesik még 1-2 minden hónapban.

Ezen kívül barátokkal is találkozunk vagy csinálunk közös programot.

Szerintem az, hogy az ember 12 órát tud hetente a hobbijainak (én hangszereken játszom, heti 2x zenekari próbára megyek és mellette otthon szoktam gyakorolni, aztán fellépés) szentelni, miközben amúgy teljes életet él, szerintem ritka. De persze lehet, hogy tényleg csak az én közegem olyan, hogy ez soknak számít.

#15 Erre most inkább nem válaszolnék.

#16 Köszönöm! Azért 40 éves koromig nem szeretném ezt csinálni. Alapból pár éven belül szeretnénk gyerekeket, akkor nyilván vissza fog esni a társasági életünk és a hobbikra szánt idő.